Kerületünkben mintegy 7–8000 roma ember él, arányuk és számuk a városrehabilitáció előrehaladtával fokozatosan mérséklődik. Területileg elsősorban a Középső- és Külső-Ferencvárosban laknak. Számukat pontosan nem tudjuk, mert nem vállalja fel mindegyikük a kisebbségi identitását. A kerületi romák helyzetét a sokféleség jellemzi. E heterogenitás nemcsak kulturális, nyelvi, életmódbeli különbözőségekben mutatkozik meg, hanem az iskolázottság, munkahely, jövedelmi viszonyok vagy az információkhoz való jutás esélye szerint is. Tapasztalati tény, hogy a romák munkaerő-piaci esélyei, iskolázottsági és egészségügyi mutatói rosszabbak, mint a többségi társadalomé. Gyakori, hogy a cigány szó hallatán sokan előítéletesen gondolkodnak vagy nyilatkoznak, sokan a „cigányt” pejoratív és automatikus módon a szegénységgel, a kedvezőtlen egészségügyi helyzettel, a munkanélküliséggel, az iskolázatlansággal vagy a devianciával azonosítják.

Ferencvárosban nagyon fontos feladat olyan légkör kialakítása, amely lehetővé teszi a roma kultúra megismertetését, kiemelt szerepet kap benne az együttműködés és a párbeszéd. A romák helyzetét több szempontból kellett feltérképezni, szociális, kulturális, iskolázottsági felmérések alapján kezdte meg működését a Roma-koncepció stábja. A koncepció 2003-tól vált esedékessé, és a feltérképezett szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális területeken tűzött ki megoldandó feladatokat. A megvalósításban a Ferencvárosi Családsegítő Központ és az ennek keretében működő mediátori hálózat, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Kft., a Tanoda, iskolák és óvodák, egyházak, a Művelődési Központ és az önkormányzat Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil Szervezeti és Egyházi Bizottsága vesznek részt.

Az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil Szervezeti és Egyházi Bizottság felügyeli és fogja össze a kerületi romakoncepció munkáját. Fő csapásirányait a Családsegítő Központ és a mediátorok határozzák meg. Szoros együttműködés alakult ki az Egészségügyi és Szociális Bizottsággal is, sor került többször kibővített munkacsoportos bizottsági ülésekre is. Folyamatosan monitorozzuk a program alakulását, ennem eredményeként rálátunk a kitűzött célok megvalósulási fázisaira. A program végrehajtásához szükséges költségvetési források folyamatosan rendelkezésre állnak. A program szakmai koordinációját 2006-tól a Ferencvárosi Egyesített Családsegítő Központ és Intézményei végzi. A romaprogramra szánt költségvetési forrásokat e családsegítő szervezet kezeli. Kiemelt részprogramok, mint a Roma Kulturális Fesztivál (évi 2 millió Ft) és „deák” Közalapítvány évenkénti kiegészítése (évi 1 millió Ft) pedig az érintett költségvetési sorokon jelennek meg.

A mediátori hálózat kialakításánál a szakbizottságok és a szociális szféra szakemberei határozták meg azokat a területeket, amelyeket az akkori személyi állomány nem, vagy nem hatékonyan tudott elérni. A mediátorok a kiválasztás után képzésben részesültek. Jelenleg 8 fő dolgozik a roma referens irányítása alatt. Tevékenységi körükhöz tartoznak az alulról jövő speciális problémák kezelése, illetve a családok és gyermekek segítése egyes esetekre lebontva. A mediátori hálózat a családsegítő központtal együtt a roma családokkal napi kapcsolatban áll, már a születés előtt segítik az egészségügyi és szociális szolgáltatások megismertetésével. Fontosnak tartjuk, hogy a roma gyerekek minél hamarabb bekerüljenek az oktatási rendszerbe, ezért a szülőkkel való kapcsolattartás során kiemelten kezeljük az óvodába történő beíratást és az óvodai képzés igénybevételét is. A szociális rendeletünk megújítása miatt a szegénymélyszegény életkörülmény nem képezheti akadályát az oktatási rendszerbe való bekerülésnek, hiszen tartalmaz például olyan passzust is, amely szerint az óvodai étkeztetés a szociálisan rászorulóknál ingyenes lehet. Dolgoznak úgynevezett kihelyezett mediátorok a kerület egy-egy intézményében, ahol magas a cigány gyerekek, tanulók száma. Eredményként elérték az iskolákkal való kommunikáció fejlődését. A nem oktatási területek közül a Dzsumbuj Helpben és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnál dolgoznak mediátorok. Feladatuk közé tartozik a táborszervezés és a lakossági igények megfelelő helyre továbbítása, a problémakezelésben való közreműködéssel együtt. A mediátori irodában heti két alkalommal tartanak tanácsadást és fogadóórát. Elindult a Dzsumbujban élő fiúk számára beszélgetős és sportklub, ennek célja a társadalomba való beilleszkedés segítése és a zárkózott fiatalok nyitottá tétele. A Fehér Holló utcában található a Gyermekek Átmeneti Otthona, ahová problémás családokból kerülnek gyerekek eltérő családi körülmények közül (problémás családi háttér, alkoholista szülők; tisztességes, de megfelelő jövedelemmel nem rendelkező családok; árvák; oktatási rendszerben részt nem vevő gyerekek stb.). Ezeknek a gyerekeknek különösen nehéz jövőképet adni, hiszen amíg a szegény-mélyszegény életkörülmények között élők legtöbbször teljes családban élnek, egyfajta állandóságban és biztonságban (önkormányzati bérlakás, segélyezési és közmunkaprogram), addig az otthonban tartózkodók élete akár napi szinten is változhat (szülő elviszi pár napra a gyereket, majd újra beadja; rendszertelenül látogatja stb.). Két mediátor ezeknek a gyermekeknek tart foglalkozást. A Ferencvárosi Tanoda a felzárkóztatási programon túl hétvégenként kapcsolatügyeletet tart egy mediátor segítségével. Az ügyeletet azért kellett létrehozni, hogy semleges terepre vigyék ki az esetleges problémákat (gyerek viselkedési zavara az iskolában, szülők–gyerek–tanár megbeszélés). A feladat eredményességét igazolja az, hogy kerületünkben nagyon elvétve fordul elő a szülő és a gyerek agresszív megnyilvánulása az iskola, adott esetben a tanár ellen. Folyamatos párbeszédet folytatnak az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel. A minden évben megrendezésre kerülő egészségnapon szervezőként és lebonyolítóként dolgoznak.

Ferencváros középső részére és az úgynevezett Dzsumbujba koncentrálódik a roma lakosság nagy része. Itt komfort nélküli lakásokban elképesztő körülmények között élnek. Nagy problémát jelent az, hogy a lakásrendelet be nem tartása miatt nem tudni, pontosan hányan is élnek a lakásokban. Középső-Ferencvárosban a rehabilitáció eredményeként jelentősen csökkent a komfort nélküli lakásállomány, bár teendőnk van bőven. A megvalósítási folyamattal a József Attila-terv (Gát utca és környéke) foglalkozik részletesen, az anyag megismerhető a www.ferencvaros.hu weboldalon. A tömbrehabilitáció folyamata a régi és új életkörülmények konfliktusát hozta felszínre, hiszen ezen a területen, ahol magántőke bevonásával új házak épülnek a régi földszintes bérházak helyén, jócskán van még komfort nélküli bérház szegény-mélyszegény élethelyzetű lakossággal. A Ferencvárosi Önkormányzat kiemelt projektként kezeli ezt a területet, a koncepció célja a bérlakásállomány megőrzése, az itt élők élethelyzetének jelentős javítása. A lakáskörülmények javítása persze nem elegendő, hiszen a lakhatással járó terheket nem tudja és nem is akarja az önkormányzat átvállalni. Ehelyett a megfelelő képzési program segítségével önellátó, a társadalom „teljes értékű” tagjaivá kell válniuk az itt lakóknak. Több kerület is hasonló problémákkal küzd, és folytak tárgyalások a Fővárosi Önkormányzattal is, de ezek eredménytelenek voltak, mivel a Fővárosi Közgyűlés nem képes és nem is kíván fővárosi szintű szociális ellátási és információs hálózatot kiépíteni. Ennek hiányában ostoba versengés alakult ki a hasonló helyzetű kerületek forrásbővítésének tárgyában (például megalapozatlan sajtótámadások miatt a Dzsumbuj helyzetének rendezésére korábban megítélt 800 millió forintos támogatás is elvonásra került az egységes és átlátható problémakezelés hiánya miatt).

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a bérházak áttervezésén és a lakásállomány megközelítőleges megőrzésén túl tartalmazza az Antiszegregációs intézkedési tervet is. Az Antiszegregációs terv elkészítése előfeltétele a szociális városrehabilitációt célzó pályázaton való részvételnek. A Roma-koncepció keretén belül azért fontos az antiszegregációs terv és a drogstratégia tárgyalása, mert többségében azokat a szegély-mélyszegény embereket érinti, akik cigány származásúak. Nyilván az adatvédelmi és az emberi jogi vonatkozó jogszabályok miatt nem lehet konkrét és objektív méréssel igazolni ezt, de a látens besorolás (szegény-mélyszegény életkörülmény, hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek általában cigány családokban fordul elő) alapján feltételezésként mindenképp felvethető.

Az önkormányzat saját forrásból nem tudja megvalósítani a bérházállomány felújítását és a lakások átalakítását, adott esetben összevonását és komfortossá tételét, ezért pályázati források bevonásával jut többlettámogatáshoz. Az antiszegregációs terv készítésekor pontos felmérést készítettünk a lakhatási problémák kezeléséről, jelenlegi helyzetéről. A kiköltöztetett családok lehetőséget kaptak magasabb komfortfokozatú lakás bérbevételére, vagy kérés alapján pénzbeli megváltásra. Sok támadás érte az önkormányzatunkat azért, mert nem minden családot Ferencvárosban helyeztünk el, hanem más kerületbe is voltak átköltözők. Ezek száma nagyságrendekkel kevesebb, mint a kerületben maradóké (66% marad). A más kerületekben lakóknak lehetőségük van a visszaköltözésre a már felújított házba. Sajnos a fővárosi önkormányzat képtelen a fővárost egy városként és a kerülethatárokat nem vidéki településhatárokként kezelni (külterülettel rendelkező önkormányzatok), hanem 23 kisváros szoros egymás mellett élése figyelhető meg, ezért a rehabilitációs folyamatokat szociális probléma exportálásaként értelmezte néhány politikus. Ez annyiban nehezíti az elkezdett munkát, hogy pályázati pénzek odaítélése kerül veszélybe, a szegény- mélyszegény életkörülmények között élő emberek helyzete kilátástalanná válik, hiszen önerőből nem képesek javítani lakáshelyzetükön. A szociális törvény lehetővé teszi, hogy a más kerületben élők juttatásainak egy részét a ferencvárosi önkormányzat finanszírozza, a többi szociális ellátási formát pedig a másik kerület megigényelheti az államtól. Visszatérve az antiszegregációs terv megvalósításához, a következő teendőket határoztuk meg a lakás- és életkörülmények javítása érdekében (ideértve az oktatásban való részvételt, a munkaerő-piaci elhelyezkedést és az egészségügyi ellátások igénybevételét, mivel ok-okozati összefüggés van a lakáskörülmények és a fenti területek között; rossz lakáskörülmény kumulálja a többi terület nem megfelelő működését):

A kerület legproblémásabb része a Dzsumbuj. Az Illatos utca három háza gettószerűen létezik, szlömösödött, számtalan devianciát felmutató jegyeket magában hordozó társadalmi állapot alakult ki az évek során. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szociális célú városrehabilitáció keretén belüli lakásfelújítás nem jó alternatíva, hiszen maga a környezet is ipari jellegű, és a lakók továbbra is zárványkörnyezetben maradnának. Ezzel valószínűsíthető a szegregátum újratermelődése. A Dzsumbujban élő családokat fokozatosan átköltöztetjük más önkormányzati bérlakásokba, és a kiürült lakásokat lezárjuk, őrizzük, mert a vidéki kilátástalan helyzetből elvándorlók önkényes lakásfoglalással beköltöznek, ellehetetlenítve a telepfelszámolás ütemezésének tartását. Cél a Dzsumbuj teljes felszámolása a mélyszegénységgel együtt. 2007-ig a 303 családból 151-et sikerült elhelyezni. 2009-ben került sor az egyik épület bontásának elkezdésére. Ebben az épületben működött a Dzsumbuj Help Egyesület, amelyet beintegráltunk a Ferencvárosi Családsegítő Központba, és a munkatársak továbbra is segítik a megmaradt két épületben lakókat szociális és egyéb ügyeik megoldásában. A lakásrendelet értelmében minden bejelentett család elhelyezésre kerül összkomfortos lakásokban, akik ezt kérik. Lehetőség van az úgynevezett pénzbeli megváltásra is, ebben az esetben a lakó önállóan dönti el, hogy hol szeretne letelepedni az önkormányzat által adott támogatásból. Természetesen a szociális és egyéb ügyekben továbbra is megkapja segítséget és a törvény, illetve a helyi rendelet szerinti egyéb támogatásokat.

A szociális helyzet javítása érdekében 2003-ban meghatározásra kerültek a kerületi intézmények feladatai. Terveink közt szerepelt a szociális bérlakásállomány növelése, újabb bérházak építésével. Ez sajnos a mai napig nem valósult meg. A Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Kht.-t (FESZOFE) felkértük, hogy továbbra is fogadja a megváltozott munkaképességű és munkanélküli ellátásból kikerült embereket, és biztosítson számukra munkát, illetve ennek a bérét. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat feladata a Fővárosi Munkaügyi Központtal való kapcsolat felvétele, hiszen sok cigányember szégyelli, hogy nincs munkája, nem tudja eltartani a családját, és nincs tisztelete a saját közösségében, de nem tudja kezelni a munkanélküli helyzetét. Ebből kifolyólag a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot keresi fel, akik ismerik a munkanélküli ellátás működési mechanizmusát.

Nagyon fontos terület a szociális területen az egészség megléte, hiszen tartós betegségben szenvedők életkörülményei rohamosan romlanak az átlaghoz képest (nincs munkahely, nincs táppénz). A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat feladata a szűrések, egészségfejlesztő programok, különböző típusú betegségekről szóló ismeretterjesztés és gyógyítás megszervezése és lebonyolítása. Az iskolázatlanságból is eredően a szegény-mélyszegény életkörülmények között élők fokozottan ki vannak téve a megbetegedésnek, ezért a védőnői hálózat a mediátori hálózattal együtt kereste fel a problémával küzdő embereket és folytatott kiemelt munkát a gyógyellátás igénybevételéért és a preventív ellátás biztosításáért. A Kék Pont Alapítvánnyal együttműködve feltérképezésre került a droggal fertőzött terület. A Középső-Ferencváros és a Dzsumbuj érintett leginkább. 2004-ben jött létre a Ferencvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum olyan szakmai munkacsoportként, amely összekapcsolja a drogprobléma visszaszorításában alapvető fontosságú területek (közösség és együttműködés; megelőzés; gyógyítás és rehabilitáció; ártalomcsökkentés; kínálatcsökkentés) szervezeteinek és intézményeinek tevékenységét. KEF tagszervezeteinek szakmai együttműködése a drogstratégia kidolgozása, koordinálása, felülvizsgálata, kerületi és regionális intézményekkel való együttműködés és a helyi intézkedések és kezdeményezések összehangolása területén igyekszik megvalósítani a koordinációs szerepet.

A kerületben integrált oktatás folyik, kivéve azokon a területeken, ahol a roma lakosság száma meghaladja a nem roma lakosság számát. Az ehhez közel eső területeken lévő oktatási intézményekben értelemszerűen több roma gyerek jár, mint nem roma. Ez nem egy mesterségesen kialakított szegregáció eredménye, hanem történelmileg kialakult helyzet folyománya. A Ferencvárosi Önkormányzat célként határozta meg a gyerekek óvodai és iskolai képzésben való részvételének elősegítését a dolgozatban célcsoportként meghatározott emberek számára. Az óvodai képzésben való részvétel nagymértékben befolyásolja az iskolai adaptáció sikerességét. Az óvodába járás megkönnyítése érdekében a fentebb említett ellátási támogatáson túl a szociális szférában dolgozó szakemberek napi szinten fordítanak figyelmet arra, hogy a 3–6 éves korosztály eljusson az óvodába. Ezt nemegyszer úgy teszik meg, hogy a családból reggel elhozzák a szülők beleegyezésével a gyermeket, majd délután hazaviszik őket. A szegénymélyszegény életkörülményekből adódó nagymértékű társadalmi elutasítottság és a kitörés lehetőségének hiánya vagy elérhetetlenség miatt a szülők nem akarják kitenni gyermekeiket az óvodában, iskolában előforduló támadásoknak (nem megfelelő tisztálkodás esetén, gyenge tanulási teljesítmény esetén), ezért nehéz őket meggyőzni arról, hogy van értelme az oktatási rendszerben való részvételnek.

Általános iskolába az óvodai képzésben részesült roma gyerekek szinte probléma nélkül tudnak beilleszkedni, a tapasztalatok szerint alsó tagozatban nincs nagy eltérés a roma és nem roma gyermekek között. Felső tagozatban, mivel a gyerekek más kulturális közegben nevelkednek, előjönnek az integrációs problémák. Ide sorolható a szülők foglalkoztatottságának hiánya, a szociális segélyezési rendszer azon hibája, hogy a segélyből, a családi pótlékból egy család el tudja magát tartani, igaz alacsony fokon. Emellett a romák alkalmi foglalkoztatottsága a feketegazdaságban szintén hátrányosan érinti a gyerekeket és a gyerekekkel foglalkozó intézményeket és szakembereket. Kerületünkben a szociális segélyt igénybe vevők a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Kft.-ben vállalnak közmunkát, és gyermekeiket kötelesek beíratni a koruknak és képességeiknek megfelelő oktatási intézménybe, ezáltal a munkanélküliséget 1–1,5%-ra sikerült visszaszorítani.

Sajnos a családi helyzet és a nehéz életkörülmények magukkal hozzák a gyermekek életébe a bizonytalanság érzetét, és ebből kifolyólag beilleszkedésre nem képes gyermekek is bekerülnek az oktatási rendszerbe. ők a viselkedésükkel és nem a roma származásukkal akadályozzák az oktatás normális menetét. Nekik speciális képzést biztosítunk a Domino Iskolában, egy amerikai pedagógiai nevelési módszer adaptációjára épülő programban, az úgynevezett Pressley Ridge-rendszerben tanulnak. A módszer lényege az, hogy a gyermekekkel személyre szabott képzési, nevelési módszert alkalmazva, kis létszámú osztályokban jól felkészített és kiképzett pedagógusokkal megmutassuk nekik, hogy önerőből képesek lesznek kitörni a mélyszegénységből, ők is képesek úgy tanulni, mint nem hátrányos helyzetű társaik. Naponta alkalmuk van pozitív élményben részesülni a tanulmányi és viselkedési magatartásuk alapján. Célunk az, hogy reintegráljuk a gyerekeket a normál ütemtervű iskolákba.

A József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény képzési programjában a művészeti képzéssel mutatják meg az ide járó gyermekeknek a hátrányos helyzetből való kitörés lehetőségét. Azt az élményt kapják a gyermekek, hogy tudnak olyat adni szűkebb és tágabb környezetüknek, például valamely hangszeren való játékkal, amelyben ők számítanak, érnek valamit, fontosak a társadalomban, és megéri naponta iskolába járni és tanulni, hangszeres játékot gyakorolni. Ez az iskola a Dzsumbuj vonzáskörzete is. A Dzsumbuj Help munkatársai vállalták magukra azt a feladatot a Családsegítő Központtal, hogy az itteni iskoláskorúakat elkísérik a villamoson az iskolába. Mivel a családokra a közlekedéshez szükséges bérlet megváltása is jelentős terhet ró, ezért a Ferencvárosi Önkormányzat ezeknek a gyerekeknek térítésmentesen biztosítja a bérletet.

A Ferencvárosi Komplex Óvoda, Általános Iskola tanulói között is vannak roma származásúak. Ide speciális tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat vesznek fel. Az iskola eredményes munkáját mutatja többek között az is, hogy a naganói téli speciális olimpián két diák is részt vett, az egyik olimpiai bajnoki címet, a másik negyedik helyezést ért el.

Az iskolarendszeren kívüli délutáni foglalkozásokat és a nyári táborokat a Tanoda és a Karaván Művészeti Alapítvány segítségével tudjuk megvalósítani. A Tanoda pályázati pénzekből működik, jelentős szakembergárdával rendelkezik, és körülbelül 60 család gyermekeinek tud foglalkozást biztosítani szoros együttműködésben a cigány kisebbségi önkormányzattal. A Ferencvárosi Önkormányzat kedvezményesen igénybe vehető helyiség biztosítása mellett anyagilag is (5 millió Ft) hozzájárult a tanodai munka folyamatosságához.

A Karaván Művészeti Alapítvány roma és nem roma gyerekekből, fiatalokból álló színházat hozott létre. Ez a lehetőség az előítéletesség visszaszorításán túl szakmai perspektívát ad a részt vevő fiataloknak, megmutatja, hogy sok munkával megvalósíthatják álmaikat, jelen esetben a színpadon. Színdarabjaik a Pinceszínház állandó műsorának részei. Az alapítvány kibővült tanodai funkcióval, amelynek keretén belül az iskolai tárgyakkal való foglalkozáson túl elsajátíthatják a hallgatók többek között a pályázatírás fortélyait. Ennek eredményeként a diákok sikeres felkészülés után megnyertek egy könyvállomány-bővítési célú pályázatot. Az alapítvány 2008-ban elnyerte a Ferencváros Emlékérem és az Arcusfest fiatalok nemzetiségi anyanyelvű színjátszásáért díjat.

Létrehoztuk a Roma Kulturális Fesztivált a Roma-koncepcióban foglalt döntésünk alapján. A cigány identitás megmutatása a többségi társadalomnak elősegíti azt a fajta integrációt, amely nem azonos a beolvasztással, az asszimilációval, hiszen a kisebbségi törvényből eredeztetve fontos a multikulturalitás és az ehhez kapcsolódó értékek megőrzése. A kultúra nyelve hidat képez két eltérő életkörülményben élő társadalmi csoport között. Amíg a jobb életkörülményekkel rendelkezők elérhetik a szabadidő hasznos eltöltésének különböző formáit, az önfejlesztést, addig a mindennapi betevőért küzdő szegény-mélyszegény családok élettere meglehetősen behatárolt. Holott igényük van az önkifejezésre a saját hagyományaik őrzése által. (Erre jó példa volt egy utazás, amikor 17 órán keresztül össze voltunk zárva egy buszban negyvenen, cigányok és nem cigányok. Ekkor előkerültek a gitárok, a cigány dalok.) A fesztivál keretén belül kiemelten fontos a helyi roma művészek bemutatkozási lehetősége kiállítás, koncert, író-olvasó találkozó, stb. formájában. A fiataloknak perspektívát kínálunk a zenei verseny meghirdetésével, és ekkor a tehetséges tanulók átélhetik a siker élményét, azt, hogy ők is lehetnek főszereplők, erősítve azt a célkitűzést, amely alapul szolgál a sikeres életvezetés elsajátításához. A Kalla Éva vezette Diskurzus klub az a terep, ahol különböző területen dolgozó szakemberek tapasztalatcseréje folyik. A meghívottak köre kibővül a kerületi és nem kerületi politikusokkal is, hiszen a valósággal vajmi kevés kapcsolatot tartó döntéshozók olyan helyzeteket teremthetnek/teremtenek, amelyek nem az integrációt segítik, hanem a feszültség növelését idézik elő.

Az összefogásra jó példa a Nehru parkban avatott Roma Holokauszt Emlékmű. 2006-ban avatták fel a javarészt civil szervezeteknek és a Ferencvárosi Önkormányzat 2 millió forintos támogatásának köszönhető kezdeményezés eredményeként. A helyszín szimbolikus, a Nehru parkból hatvan éve szállították koncentrációs táborokba Csepel, Pesterzsébet és Pestszentimre cigány lakosságát. A Roma Holokauszt emléknapján, augusztus 2-án minden évben megemlékezünk az áldozatokra.

Ferencváros díszpolgára az elhunyt Péli Tamás, kiváló roma festőművész. Lónyai utcai emléktábláját minden évben megkoszorúzzuk.

Összefoglalva a fentieket értékelésként a következőket állapíthatjuk meg: a Roma-koncepció azért jött létre, mert nem elégséges a törvények és rendeletek betartása a helyi cigányság speciális integrációjának elősegítéséhez (más földrajzi területen sem elég), illetve megvalósításához. Kormányzati és fővárosi szinten születnek irományok, de világosan látszik, hogy alkotóik és a döntéshozók egy része eltávolodott a valóságtól, a szándék értékelendő, de ebből jó eredményt megvalósítani szinte lehetetlen. Ha nem csak az a cél, hogy ne legyen éhséglázadás, mint Szlovákiában, vagy ne legyen elvándorlás (zámolyi romák esete), vagy ne a mindennapi segélyt jutassuk el, hanem a cigány kultúra fontosságát szem előtt tartva a cigány kisebbséghez tartozókat értékes emberként kezelve lehet és érdemes az integrációt megvalósítani. Az sem elég, ha pályázati forrásokat vonunk be és részeredményeink vannak. A koncepciót minimum évenként felülvizsgáljuk, de a Családsegítő Központ folyamatosan monitorozza a részprogramok megvalósulási fázisait. A rendelkezésre álló forrás, ha szűkösen is, de elégnek bizonyul, a már elvégzett feladatok és bejáratott módszerek nem jelentenek erőn felüli költségvetési terhet, így lehet újabb elvégzendő feladatokat is bevonni a koncepció alá. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az oktatás, a szabadidő hasznos eltöltése kapcsán elnyertük a Ferencvárosi Tanoda és a Karaván Művészeti Alapítvány segítségét és támogatását. Kulturális területen nagy vívmány a Roma Kulturális Fesztivál, amely idén volt 5 éves. A Roma-koncepció keretén belül támogatást ítéltünk meg a Rádió C számára is.

Szociális téren a Családsegítő Központ munkáján túl a kerületben működő egyházközségek is végeznek karitatív munkát, erről pontos adat nem áll rendelkezésre. Nyomon követni az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil Szervezeti és Egyházi Bizottság által minden évben kiírt pályázat keretén belül lehet. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság szintén évente ír ki szociális tárgyú pályázatokat a kerületi civil szervezetek részére. A drogprevenciós programok lebonyolításában a Kék Pont Egyesület és a Bohus Kft. vesz részt. A droghasználók nagy részével kapcsolatban állnak, a droghasználat káros hatásainak mérséklésén a tűcsereprogramon felül próbálnak kitörési útvonalakat mutatni a kilátástalannak tűnő helyzetből. Munkájuk eredményes, az önkormányzat minden évben meghosszabbítja a velük kötött együttműködési szerződést.

A lakhatás területén a Középső-Ferencvárosban elkezdett városrehabilitáció keretén belül számos épület lett komfortos lakásokkal rendelkező otthona a nem is olyan régen még szoba-konyhás komfort nélküli lakásban élőknek. A Dzsumbujban nagy eredmény, hogy az egyik épület lebontásra kerül. A gettó felszámolása a legnehezebb feladata az önkormányzatnak, de a Roma-koncepció keretén belül megvalósul a lakhatáson felüli segítségnyújtás is, illetve az elköltözöttek utánkövetése, az új lakókörnyezetbe való beilleszkedés segítése.