A ramadán az évnek csendes időszaka a Közel-Keleten. Az üzletek kora délután zárnak, a kereskedés volumene visszaesik, és mivel napnyugtáig gyakorlatilag mindenki böjtöl, szinte senkinek sincs energiája a tőzsdei üzletkötésekhez. De akkor mivel magyarázhatjuk Soud Ba’alawy rendkívül zsúfolt útitervét az elmúlt két hétben? Ugyanis mióta a ramadán szeptember 13-án elkezdődött, a Dubai Group, az emirátus egyik pénzügyi óriásvállalatának vezérigazgatója megfordult már New Yorkban, Londonban, Milánóban és Stockholmban.

A válasz: A körút rendkívül fontos szerepet töltött be abban, hogy Dubai a pénzügyi világ egyik globális központjává léphessen elő. Ba’alawy ugyanis történelmi jelentőségű megegyezést kötött. Ennek értelmében a NASDAQ Stock Market Inc. megszerzi a svéd tőzsdét, a Borse Dubai 20 százalékos részesedést nyer a NASDAQ-ból, miközben a NASDAQ megszerzi a Borse Dubai egyik leányvállalatának egyharmadát. Ráadásul egy járulékos megállapodással a Borse Dubai egy NASDAQ által birtokolt 28 százalékos pakettet kap a London Stock Exchange-ből. Ezzel a NASDA egy csapásra vethette meg a lábát a rohamos gyorsasággal fejlődő öböl-menti régióban, és szerzett egy stratégiai partnert, aki segítségével akár meg is szerezheti a londoni tőzsdét. Az OMX, a svéd tőzsde több kereskedésen is rajta tartja a kezét, de ami még fontosabb, itt fejlesztették ki azt az informatikai rendszert, mely ma 60 tőzsdén működik a világban, és ami nem mellékesen jelentősen felsrófolta az OMX értékét. Mindeközben Dubai is jól járt, mivel pénzügyi felemelkedéséhez nem kis presztízzsel bíró támogatót talált.

Dubai ugyanis kis olajkészleten ülve már régóta letette voksát az energiaszektort mellőző, inkább tengeri szállítmányozáson, high-tech termékek gyártásán nyugvó gazdasági struktúra mellett. Emellett óriási összegeket fordítanak pénzügyi befektetésekre, ingatlanügyletekre, így nem csoda, hogy a következő cél a bankszektor világszínvonalra való felfuttatása. Ebben azonban nem a dubai sejk, Mohammed bin Rashid al Maktum az egyetlen. A katari uralkodó hasonló tervekben gondolkodik, miközben 40 milliárd dollárt különít el olyan projektekre, melyek célja az ország olajfüggőségének enyhítése.

Azonban úgy tűnik, hogy Dubai jobban áll kettejük párharcában. Szinte nincs olyan magára valamit adó bank a világon, melynek ne lenne legalább egy fiókja a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ közelében, melyek nagy előszeretettel adnak tanácsokat vagy vezényelnek le vállalategyesüléseket, vállalnak szerepet az iszlám pénzügyekben, vagy épp grandiózus projekteket finanszíroznak. Ezzel szemben a katari bankok inkább hazai piacra specializálódtak, habár fejlett pénzügyi struktúrák követésének nemcsak Dubaiban, hanem minden bizonnyal itt is meglesz az eredménye.