Dél-Korea két vezető blue-chip részvényének befektetői nem sok örömüket lelhetik oly biztosnak hitt papírjaik teljesítményében. A koreai vállalati szféra sikerének zászlóshajója, a Samsung Electronics nyeresége ugyanis már a soron következő harmadik évben csökken, ami döntően a memóriakártyák világpiaci árának csökkenésének tudható be. A Hyundai profitját pedig azt vágta vissza, hogy a koreai valuta erősödésével az ország gyártói elveszítették árelőnyüket japán vetélytársaikkal szemben.

Így tehát jobb, ha az értékpapír-piaci befektetők le is tesznek a koreai piacról? Ami azt illeti, ezt senki sem gondolja így. A szöuli tőzsde indexe, a KOSPI az amerikai másodlagos hitelpiaci válság ellenére is 34 százalékkal növekedett az idén. A fő attrakció: az acélüzemek, hajógyárak, vegyipari művek, és más nehézipari ágazatok. Az LG Chem Ltd. vegyipari művek és Pesco acélipari művek részvényeinek értéke több mint megduplázódott, a Hyundai Heavy Industries Co. részvényeivel pedig háromszoros áron kereskednek, miközben a Samsung Electronics 13 százalékkal olcsóbb, a Hyundai Motor pedig csak 5 százalékkal drágább áron forog a piacokon. El kell felejteni a high tech robbanást!

A 90-es évek elején Korea régi gazdasági szektora életképtelennek tűnt a feltörekvő high tech iparágakkal szemben. Öntödéi és vegyi üzemei nagyon jó lenyomatát adták a hitelekkel fenntartott gazdasági bővülésnek, amely oly mély sebet ejtett az ország gazdaságán az 1997-es pénzügyi válság során. Nem volt még egy ország, mely annyi tőkét öntött volna az elavult iparágakba, mint Korea. 1998-ben például az ország 50 millió tonna acéltermelési kapacitással rendelkezett, amely csaknem kétszerese a hazai keresletnek. A két új etilénüzem csak fokozta a globális túltermelést, a legnagyobb koreai hajógyártók pedig sorra építették az új szárazdokkokat, miközben a szektorban mindenki attól tartott, hogy nem tudják majd eladni az összeszerelt tengerjárókat.

A mából visszatekintve rendkívül előrelátónak tűnnek e fejlesztési döntések. A feltörekvő gazdaságok rohamos növekedésének köszönhetően a túlkínálat átcsapott túlkeresletbe, mely kiszolgálására Koreának megvannak a kapacitásai. Az idei év első hat hónapjában az acélexport 26 százalékkal, a nehézgépek kivitele 25 százalékkal, a vegyiparé pedig 22 százalékkal növekedett. „Kína fejlődése kirántott minket az adósságból, és a folyamatos profit és növekedés világába húzott magával minket is” – mondja Kim Tae Han, a Samsung Total Petrochemicals Co. stratégiai vezetője.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy ne lettek volna szűkös évek a köztes időszakban. Rengeteg vállalat a csőd szélére került, de üzemeik oly magas színvonalú technológiát vonultattak fel, hogy igazából senki nem akarta leírni őket. Sőt, a pénzügyi válság ideje alatt egyes nagyvállalatok rendkívül olcsón juthattak hozzá a csúcstechnológiához. Persze Koreában nagyon jól tudják, hogy az őrült ütemű kínai és közel-keleti építkezési láz nem tart örökké. Addig is örülnek, hogy számíthatnak régi szektorokban érdekelt vállalataikra, miközben az eddigi sztárok kiheverik az amerikai gazdaság viszontagságait. Ennél jobban semmi nem jelezhetné, hogy Dél-Korea gazdasága egészséges.