Nem csak a kerek évfordulókon kell gondolnunk 1956 dicsőséges napjaira, amikor hazánk világtörténelmet írt. Megemlékezésünk egy akkori tisztiiskolás, Agócs Attila visszaemlékezése arról, hogyan vált világossá számára: a népellenes parancsokat meg kell tagadni, és hogyan vezetett mindez az ország kényszerű elhagyásához.
Pethő Bertalan cikkének motivációja az a közérdekű felháborodás, amely a mai önhazug politikai uralommal szemben az etika-cselekvésben keresi a kiutat. Azaz annyira felháborodik az ember a történteken, hogy elhatározza: valamit tennie kell!
Csökkenti-e a költségvetés terheit a közszolgáltatások privatizációja? Csökken-e ezen szolgáltatások ára a liberalizáció, a verseny következtében? Novoszáth Péter cikkében bebizonyítja, hogy mindkét kérdésre nemleges a válasz, ráadásul az alacsony jövedelműek közül egyre többen kiszorulnak a szolgáltatással ellátottak köréből, és csökken a demokratikus kontroll is.
A társadalmi tőkét nehéz mérni, ezért gyakran elhanyagolják vagy lebecsülik szerepét a gazdasági növekedés vizsgálata során. Oláh János a Tubesre tervezett radarberuházás példáján elemzi szerepét, mérhetőségét, hatását az emberi közösségek azonosságtudatára és közbizalmára.
Műhely rovatunkban a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egy újabb kutatási beszámolóját olvashatjuk. Rózsás Tamás a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek elsődlegességének mítoszát cáfolja. Sokkal fontosabbnak tekinti a gazdaság általános alkalmazkodóképességének növelését, például a humántőkébe való intenzív befektetést, vagy a társadalom értékrendjének, erkölcsi normáinak helyreállítását.
Lapszemlénk e havi kiemelt témája Nicolas Sarkozy Franciaországa, ahol a francia baloldal ironikus megfogalmazása szerint ma minden tárca élén két miniszter áll: a minisztériumok kinevezett vezetői és maga az elnök, a mindenminiszter.
Dr. Botos Balázs
főszerkesztő