Mindenféle előjel nélkül történt. Egy hirtelen széllökés letépett egy rotort, ami több száz méterrel odébb ért földet. A 2006 novemberében a német Oldenburg régióban történt szélerőmű-baleset azonnal aggályokat keltett a térség vezetőiben, akik vizsgálatot indítottak a szélturbinák biztonságos működésével kapcsolatban. A nyáron napvilágot látott eredmények hatására pedig le is állítottak négy szélerőművet Alsó-Szászországban, mivel a szakértői elemzések gyártási hibákra világítottak rá. Az iparág elmúlt években tapasztalt felfutása után a gyártóknak és a szakértőknek rá kellett jönniük, hogy a szélenergia nem is biztos, hogy olyan megbízható és biztonságos, mint azt korábban hitték. Ami azt illeti, az elmúlt években jelentett balesetek és működési elégtelenségek a problémák tornyosulását jelzik. A burkolat alatt rejlő motor jóval rövidebb élettartamra hivatott, mint állítják, már kevés használat után is repedések jelennek meg a lapátokon, sőt a talapzaton is, a rövidzárlatok és a felmelegedő propellerek pedig tűzveszélyesek. Pedig a gyártók azt állították, hogy a szélturbinák legalább 20 éven keresztül gond nélkül működnek.

A szériahibás turbinák az egész szektor jó hírét veszélyeztetik, mely szektor az elmúlt években rendkívüli ütemben bővült. A Német Szélenergia Egyesület beszámolója szerint 2006-ban ismét rekordévet zártak. A szélenergia-ipar 40 százalékkal bővült, és csaknem 74 000 embert foglalkoztat. Ami azt illeti, Németország világelső a megújuló energiaforrások e formájának hasznosításában. Több mint 19000 turbina működik országszerte, Sigmar Gabriel környezetvédelmi miniszter pedig újabb szélerőműveket kíván üzembe állítani az Északi- és a Balti-tenger partvidékén. A szélenergia felfutása nemzeti sikertörténet Németországban. A kormányzati támogatások hátán az iparág több milliárd dolláros üzletté nőtte ki magát. Mivel minden energiaszolgáltató előre megszabott árakon juthat az erőművekhez, rendkívül nagy a kereslet irántuk.

Épp ez okozza a technikai kivitelezés hiányosságait. „Oly mértékben megszaladtak az eladások, hogy alig marad idő a prototípusok tesztelésére” – panaszkodik az egyik mérnök. Egy működési zavar esetén pedig a karbantartásra és a hibák kijavítására hónapokat kell várni, miközben a turbinák bénultan állnak a szélben. Így már e termelők is úgy vélik, a szélenergia rendkívül kockázatos vállalkozás. A biztosítók mára szigorú karbantartási előírásokat csatolnak a szélturbinák üzemeltetési engedélyeztetéséhez, egy gépházcsere vagy -javítás pedig akár tíz százalékát is kiteheti az egész erőmű üzembe állítási költségeinek, ami nem kis részt szakít ki a megtermelt profitból.

A hibákat viszont ki kell javítani, hiszen a nem megfelelő technikai állapotban működő szélerőművek nem kis kockázatot jelentenek. Tavaly decemberben például egy leszakadt rotor egy főúton landolt, nem sokkal a reggeli csúcsforgalom órái előtt. Januárban két turbina gyulladt ki. A tűzoltók pedig tehetetlenek voltak, mivel nem volt elég hosszú létrájuk, amivel felérhettek volna az égő motorszerkezethez. Szintén januárban egy másik, az autópályától nem messze lévő torony tört ketté Schleswig-Holstein tartományban. Brandenburgban pedig a szél letépte egy turbina rotorját, ami százméteres magasságból zuhant egy közút mellé.

A müncheni Allianz Technológiai Központban alapos vizsgálatnak vetették alá a baleseteket. A központ fejlesztője ezek alapján arra jutott, hogy „a rotoroknak sokkal nagyobb energiával kell a magasban megbirkózniuk, mint amivel eredetileg számoltak”. Azonban ahelyett, hogy az alkalmazott technológia hatékonyságán javítanának, a legtöbb gyártó egyszerűen csak növeli a rotorok méretét. „Lehet, hogy ezáltal nagyobb teljesítményre képesek, de nagyobb ellenállással is szembesülnek”. Ez pedig nemcsak a lapátokra, de a talapzatra is a vártál nagyobb erőhatást fejt ki. A vibráció és a szélerősség folyamatos változása repedéseket generál az oszlopokban, amikben előbb-utóbb megindul a rozsdásodás. A javítás pedig rendkívül nehéz.

Mindennek ellenére a trend mégis a kisebb turbinák egyre nagyobbakra történő felváltása. Azáltal ugyanis, hogy a legmegfelelőbbek már foglaltak, a kevésbé szeles vidékeken egyedül a méret növelésével lehet a kívánt kibocsátást elérni. Legalábbis a szárazföldön. Mind ez idáig ugyanis nem épültek tengeri szélerőműtelepek Németországban. De csak mind ez idáig. 2030-re ugyanis Sigmar Gabriel 25 000 megawattra szeretné feltornászni a part menti vizekre telepített szélerőműtelepek teljesítményét. A fejlesztés azonban komoly technikai kihívás elé állítja a fejlesztőket. Dániában és Angliában például már be is kellett zárni a tengeri szélerőműveket, mivel képtelenek voltak megbirkózni a szárazföldinél sokkal viszontagságosabb tengeri körülményekkel. A kockázatokkal a német gyártók is tisztában vannak, így könnyen lehet, hogy a nagy tengeri telepek üzembe állítására még néhány évet várni kell.