A jobbára nyugati befektetők kezén levő Kasagan-olajmezőt a bezárás fenyegeti. A kazah hatóságok környezetvédelmi okokra hivatkoztak, a valódi indíték egészen más.

A kazah környezetvédelmi miniszter, Nurlan Iszkakov az állami televízióban bejelentette, a Kasagan-területen kitermelést folytató olasz ENI-csoport legalább három hónapra be kell hogy szüntesse a munkát, mivel nem tartotta be a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. A konzorciumot továbbá beperelték az említett előírások, valamint a közép-ázsiai ország vámszabályainak megszegése miatt. Az országban működő külföldi vállalatokra nehezedő egyre erősebb nyomás azt a gyanút ébreszti, hogy Kazahsztán Oroszország példáját követi és kizárólagos ellenőrzése alá kívánja vonni nyersanyagkészleteit. Az elmúlt esztendőben a brit–holland Shell-konszern kényszerült feladni a Szahalin 2 elnevezésű olaj- és gázkitermelési projektjét, szintén a helyi környezetvédelmi hatóságok nyomására. Hasonló problémával szembesült a brit BP az oroszországi Kovikta-gázmező kiaknázása során.

A kazah vezetés jelenlegi lépésének célja teljesen világos, nagyobb állami részesedést kívánnak szerezni a hatalmas kasagani olajmezőn. A jelenlegi szerződés értelmében az állam 8,33 %-ban veszi ki részét a kitermelésből, és a felszínre hozott kőolajból 10%-os részesedés illeti meg. Az olaj világpiaci árának növekedése, valamint a kitermelés költségeinek emelkedése a kazah kormányt arra sarkallta, hogy a szerződés módosítását követelje. A távozó energiaügyi miniszter Baktikosa Iszmuhambetov júliusban bejelentette, kormánya a jövőben a profitból 40%-os részesedést szeretne kérni. Iszmuhambetovot kijelentése után felmentették miniszteri posztjáról, utóda az állami energiaipari holding korábbi feje, Szauat Minbajev lett.