Az Európai Unió Szerbiát és a koszovói albánokat is felszólította, jussanak végre eredményre a szakadár dél-szerbiai tartomány jövőjét illetően. Belgrád és Pristina új tárgyalási fordulót kell, hogy kezdeményezzen annak reményében, hogy sikerüljön hathatós megoldást találni, fejtette ki Olli Rehn EU bővítési biztos Portugáliában, az EU külügyminiszterek ülésén. A biztos hozzátette, ha nem születik eredmény, Szerbia még sokáig uniós csatlakozási jelöltként sem jöhet szóba. A jelöltséget egyébként Romano Prodi olasz miniszterelnök vetette fel egy, a Külügyminiszterek Tanácsának címzett levelében. Az olasz kormányfő és külügyminisztere, Massimo D’Alema úgy érveltek, ha Szerbia tagjelölt lenne, azzal megkönnyíthetnék a szerb állampolgárok Schengen-vízumhoz való hozzájutását, és ezt látva a koszovóiak is szívesebben térnének vissza Belgrádhoz. Mindeddig ugyanis a szerb vezetés kategorikusan visszautasította Koszovó teljes függetlenségét. Rehn elképzelhetetlennek tartja az olasz kezdeményezést, szerinte ugyanis előbb a szerbeknek együtt kéne működniük az Európai Unióval és mindenekelőtt a Hágai Nemzetközi Bírósággal a háborús bűnösök felkutatásában és kiadatásában. „Ez a jelöltségi státus megszerzésének egyetlen járható útja”, fogalmazott a bővítési biztos.

Wolfgang Ischinger, az EU különmegbízottja nem tartja elképzelhetetlennek a szerbek és albánok békés egyesítését sem. „Ez egyrészről politikai akarat, másrészről a megfelelő időzítés kérdése, de az esélye megvan”, mondta Ischinger, aki annak a most felállított háromfős bizottságnak a tagja, akik a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokat felügyelik. A trojka már folytatott előzetes egyeztetéseket mindkét féllel, de a szembesítést a szeptember 28-i ENSZ-közgyűlés idejére New Yorkba tervezik. Steinmeier német külügyminiszter az ügy kapcsán kifejtette, eleddig semmilyen közeledés nem történt az álláspontokban. Azt is hozzátette, ha nem történne megállapodás, az EU akkor sem avatkozhatna bele Szerbia és Koszovó ügyeibe, csak annyit tehet, hogy meggyőzi a feleket, a tárgyalásos út a legjárhatóbb. Sok idő viszont nem maradt a megoldásra, mivel december 10-ig kell a trojkának – amely az EU-küldött Ischinger mellett orosz és amerikai diplomatákból áll – elkészítenie első jelentését a helyzet alakulásáról. Ha addig nem lesz kézzelfogható eredmény, akkor az Európai Uniónak akciótervet kell kidolgoznia. Az Egyesült Államok mindenesetre bejelentette, ha a koszovói albánok egyoldalúan kikiáltják függetlenségüket, Washington kész elismerni a független Koszovó államot. Ez az Uniót kényszerhelyzet elé állíthatja. Egyes európai kormányok attól tartanak, hogy Koszovó függetlenné válásával saját kisebbségi csoportjaik is függetlenedni akarnak majd. Ezek közé tartozik Spanyolország, Magyarország, Szlovákia és Románia, Ciprus és Görögország, ahol jelentős nemzeti kisebbségek élnek. A portugál külügyminiszter és hivatalban lévő Európa tanácsi elnök, Luis Amado így foglalta össze a helyzet komolyságát: „az Unió egységére a legnagyobb veszélyt az jelentheti, hogy egy ilyen helyzetben (Koszovó függetlensége) nem lép fel egységesen”.