A következő hónapban nagy ünneplés övezi majd az idei költségvetési mérlegszámok bejelentését. A Kincstár számításai szerint ugyanis a szeptember 30-án véget érő költségvetési év hiánya 158 milliárd dollárra csökkent. Ez pedig 90 milliárd dollárral kevesebb, mint a tavalyi, így valószínűleg mind a Fehér Ház, mind a Kincstár igyekszik majd saját érdemének feltüntetni a sikert. Az adatokban azonban van némi turpisság, ami a Washingtonban alkalmazott sajátos számviteli szabályoknak tudható be. E nélkül, az általános alapelveket használva, a deficit ugyanis csaknem két és félszerese lenne a kommunikált adatnak.

Hogy miért fontos ezt tisztázni? Egyrészt az emberben alapvetően meglévő igazságérzet kielégítése végett, de leginkább azért, mert a jelenlegi pénzpiaci forrongások hatására várhatóan növekszik majd az állampapírok vonzereje a befektetők szemében, így fontos, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Ami azt illeti, ha egy amerikai tőzsdei vállalat a washingtoni módszert alkalmazná könyvei elkészítésekor, minden bizonnyal azonnal meggyűlne a baja az amerikai tőzsdefelügyelettel. De ez Washington, amely sajátos könyvelési módszereket alkalmaz, legyen bármelyik párt is hatalmon. A deficit kedvezőbb színben való feltüntetése a mindenkor hatalmon lévők elemi érdeke, legyenek azok a mai „kölcsön veszünk és elköltjük”, vagy a korábbi „adót emelünk és azt költjük el” csapat tagjai.

Hogyan is működik mindez? A társadalombiztosítás például 78 milliárd dollárral többet igényel, mint amennyit az államadókból és járulékokból össze tud kaparni. Így a hiányzó összegekért Washington a Letéti Alaphoz fordul, mely tételek nem szerepelnek a főkönyvben. Azaz ez a 78 milliárd dollár nem szerepel a hiányszámokban. Továbbá a Kincstár 108 milliárd dolláros kamattal tartozik a Letéti Alap 2,2 billió dollár értékű államkötvényeiért. Ezért Washington szintén nem készpénzzel fizet. A fenti két tételt hozzáadva a hivatalos hiányhoz, már rögtön 344 milliárd dollárnál tartunk.

Az általunk látott hivatalos deficit azt mutatja, hogy Uncle Sam mennyivel kevesebb pénzt tud felhajtani, mint amennyit költ. Ez ilyen formában alkalmas arra, hogy a szakértők megállapítsák, milyen hatással van a deficit a gazdaságra. Azonban ha az állam tényleges vagyoni helyzetét próbáljuk felmérni, akkor más tartozásokkal is számolni kell, mivel azokat is ki kell egyenlíteni egyszer. Attól tartok, hogy a kezdeti jó hírek kedvezőtlen hosszú távú fejlemények elindítói lehetnek, és az állami szféra el fog szakadni a valóságtól. Lehet, hogy a következő havi hiányszámok kedvezőbbnek tűnnek majd, lehet, hogy az állami kincstárjegyek kereslete magas lesz, mégsem szabad teljesen hitelesnek tekinteni a költségvetési számadatokat.