Hat hónappal azután, hogy bejelentette indulási szándékát az elnökválasztáson, Hillary Clinton a demokratajelöltek élére tört, s a legfőbb pártbeli riválisának tartott Barack Obama előtt is tíz százalékpontos vezetésre tett szert. „Hiába, ez a harmadik elnökválasztási kampánya” – mondják sokan, utalva arra, hogy férje mellett már kétszer is végigcsinálta ezt a procedúrát. És éppen ez az, amit sokan a legnagyobb előnyének tartanak: a páratlan politikai tapasztalatot. A média pedig, noha interjút nem ad, tele van vele: nemrégiben például két könyv is megjelent róla. S befolyásos híveinek száma csak egyre gyarapszik: Antonio Villaraigosa Los Angeles-i polgármesteren kívül nemrég Steven Spielberg filmrendező is felsorakozott mögötte.

Míg Obama a fiatalos lendületre és elragadó stílusára épít, addig Clintonné a felhalmozott tapasztalatra és a legjobb elméket felsorakoztató kampánystábjára. Ráadásul szemrebbenés nélkül húz hasznot férje örökségéből, midőn az egykori demokrata elnök mandátuma alatt tett lépésekről mint a „mi döntéseinkről” beszél. Bejelentése szerint férje nem is maradna szerep nélkül elnökké választása esetén, hiszen Clinton úr utazó nagykövetként tevékenykedhetne „az Egyesült Államok és a világ közötti feszültségek elsimításán”.

Clintonné még a róla kialakult hideg és túlzottan ambiciózus képet is sikerrel igyekszik enyhíteni, midőn internetes honlapján kampánydal írására buzdítja híveit. S a lelkes segítőknek olyan klipben mond köszönetet, mely nem nélkülözi az öniróniát sem. Hillary előnye továbbá, hogy kiváló szakértője az egészségügynek, melynek jelentősége az iraki háború következtében különösen felértékelődött. Most azonban óvatosabban bánik kijelentéseivel, mint korábban, s inkább Obamának engedte át azt az 1993-ban még általa tett felvetést, hogy az egészségbiztosítást mindenkire terjesszék ki állampolgári alapon. Hátha ezúttal vetélytársa égeti meg magát.

Az elsőszámú jelölt egyetlen igazi hátránya, hogy az iraki háború megindítására szavazott, s úgy általában keményvonalasabbnak tartják biztonságpolitikai kérdésekben, mint Obamát. A jelölt asszony maga is elismeri, hogy annak idején nem olvasta el a szavazás előtt az iraki háború létjogosultságát alaposan boncolgató nemzeti hírszerző ügynökségi jelentést – ezt egyébként összesen hat szenátor tette meg –, és az emiatt rá neheztelőket azzal a sokatmondó ígérettel igyekszik leszerelni, hogy 2009 januárjában véget vet a háborúnak.

A kulcs feltételezhetően az amerikai nők kezében van. Úgy tűnik ugyanis, hogy a hidegsége, eltökéltsége és a férjével kapcsolatos botránya miatt korábban nem túl kedvelt Clintonné mára rendkívüli népszerűségre tett szert a gyengébbik nem körében. A felmérések azt mutatják, hogy a demokrata pártszimpátiával rendelkező nők 51%-a rá szavazna, szemben az Obamát preferáló 24%-kal. Egy potenciális női jelölt kapcsán egyébként az amerikaiak majdnem 90%-a semmilyen kifogást nem talált, amennyiben „megfelelően képzett” jelöltről van szó, derül ki egy másik felmérésből.