Megszületett az Európai Unió új szerződéstervezete. Hosszas viták előzték meg létrejöttét Brüsszelben, miután az EU állam- és kormányfői összegyűltek, hogy a kudarcba fulladt alkotmány romjain egy új alapszerződést hozzanak tető alá. Az eredmény végül egy valóban kompromisszumos megoldás lett, bár a nevébe nem került bele, hogy alkotmány, de számos reformgondolat helyet kapott benne, melyek felsorolása most következik.

Az alkotmány név mellőzése mellett az EU-szimbólumok, mint zászló és himnusz sem neveztetnek néven a szerződésben, de továbbra is használni fogják őket Unió-szerte. Ennél azonban sokkal fontosabb a szavazati arányok megváltoztatása, mely Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő ellenállása következtében majdnem meghiúsult. A lengyel tiltakozás következtében a kettős többség elvét csak 2014-től vezetik be egy 2017-ig tartó átmeneti időszakot is beiktatva. Ekkortól egy döntés akkor születhet meg, ha a tagállamok 55 százaléka igennel szavaz, és ők együttesen az összlakosság 65 százalékát képviselik

Az Európai Unió történetében először lesz saját külügyminisztere, de Nagy-Britanniára tekintettel nem fogják külügyminiszternek nevezni, hanem az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai kérdéseiben illetékes főmegbízottja elnevezést kapja. Az ő hivatala egyesíti majd a korábbi külügyi biztos és a külpolitikai megbízott feladatait. Az Európai Tanács két és fél éves időszakra elnököt választ a jövőben. A miniszterek tanácsának vezetése továbbra is félévente, a korábbi rotációs rendszer szerint tagállamról tagállamra száll. A 2000- ben megalkotott Alapjogi Charta, mely részét képezte volna a tervezett EU-alkotmánynak, ebbe a szerződéstervezetbe nem került bele, de a szövegben történik rá hivatkozás. A Charta 54 bekezdésből áll, mely elsősorban az emberi értékeket, szabadságjogokat, egyenlőséget, szolidaritást, a polgári szabadságjogokat, igazságügyre vonatkozó szabályozásokat tartalmazza. A dokumentum utal az ötven esztendővel ezelőtt megalkotott Európai Emberjogi Egyezményre, melynek szinte valamennyi rendelkezését tartalmazza, de számos új bekezdéssel is kiegészült, példának okáért az adatvédelemre vonatkozó részekkel, vagy a klónozásra vonatkozó tilalmakkal. A szociális jogokat is beiktatták a Chartába, valamint a vállalkozás szabadságára vonatkozó passzust. A különféle derogációk következtében a Charta úgy került elfogadásra, hogy annak semmilyen kötelező ereje nincsen a brit jogrendre vonatkozóan. Lengyelország kérésére további megkötést tettek, nevezetesen, hogy az Alapjogi Charta nem írja felül az egyes államok belső jogait a nyilvános erkölcs, a családjog, valamint az emberek fizikai és erkölcsi integritásának szabályozása tekintetében.

Holland követelésre bekerült a szerződésbe a nemzetállami parlamentek joga az Európai Bizottság tevékenységének ellenőrzésére. A bizottság által előterjesztett törvénytervezeteket a nemzetállamok parlamentjei visszaküldhetik újabb megvitatásra, ha ezt a parlamentek több mint fele megszavazza. Szélsőséges esetben az egész tervezetet – annak újra megvitatása nélkül – vissza lehet utasítani.