Hosszú időn át tartó stagnálás után az utóbbi években végre ismét lendületet vett a szélenergia hasznosítása Franciaországban, aminek köszönhetően a szélerőművek által előállított energia 2005 és 2006 után az idén is megduplázódni látszik, s év végére elérheti a 3000 MW-ot. Ez a teljesítmény ugyanakkor eltörpül Franciaország szomszédai, a világ élvonalába tartozó Németország (20 600 MW) és Spanyolország (11 600 MW) mellett, akik a világ szélenergia-előállításának 22, illetve 16%-át adják. Az egy főre eső termelést alapul véve pedig még nagyobbnak mondható Franciaország lemaradása: 2006 végén az 1000 lakosra jutó megtermelt szélenergia Franciaországban mindössze 26 kW volt, míg Németországban 250, Spanyolországban 265 és Dániában 578! (Összehasonlításképpen: hazánkban ugyanez az érték 6, Csehországban 5, Lengyelországban 4, míg Észtországban 24 volt.)

Mi áll e lemaradás hátterében? A lakosság ugyanis elsöprő mértékben (93%) támogatja a szélenergiát, különösen a vidéken és a partvidéken, ahol a szélerőművek épülnek. A lakosságnak csak egy elhanyagolható, ám annál befolyásosabb rétege van a „látványromboló” szélkerekek ellen: az a városi elit, amely vidéken keres menedéket az urbanizáció árnyoldalai elől. Ők nemegyszer képesek a prefektúrákon megfúrni a szélerőművekre benyújtott terveket.

Egy másik alapvető tényező a hatóságok ellenállása vagy tehetetlensége, illetve a megfelelő szabályozás hiánya. Így például napjainkban is nagyjából 2000 MW-nyi projekt fekszik parlagon, mert a hatóságok szerint ezek olyan helyen épülnének, ami a meteorológiai szolgálat vagy a hadsereg érdekeit sértené. A legalapvetőbb hátráltató tényező azonban az, hogy a francia kormányzat sokáig nem mutatott túlzott érzékenységet a szélenergia iránt, mivel az atomenergiát részesítette előnyben. Tény, hogy Franciaországban az atomenergia jelentősége kiemelkedő, hiszen a villamos energia több mint 75%-át atomerőművekben állítják elő, ami világviszonylatban is egyedülálló. Ezzel szemben a szélenergia 0,4%-os részesedése elhanyagolható. Az ellátásbiztonságon kívül az atomenergia előnye az olcsósága, valamint az, hogy a szénhidrogénekkel ellentétben nem jár üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával. Ebből adódóan aztán a francia kormányzat inkább a már meglévő nukleáris parkra kívánt támaszkodni, mint az akkor még drága szélenergiára, s ezért egészen 2001-ig kellett várni ahhoz, hogy megszülessen a szélenergia támogatását szolgáló szabályozás.

Ennek lényege az, hogy a francia villamosenergia-nagykereskedő, az EDF (Élecricité de France) garantált áron vásárolja meg az előállított szélenergiát, hogy ezzel biztosítsa a hosszú távú megtérülést. A több szakaszból álló átmeneti periódus során pedig fokozatosan csökken a garantált átvételi ár, mígnem eléri a piaci szintet. Ez a rendszer ugyan közvetett módon több pénzébe kerül az adófizetőknek, mégis a jövőbe való hosszú távú befektetésnek tekinthető, hiszen a megújuló energiaforrások hasznosítása mindinkább előtérbe kerül az EU-ban a globális környezeti katasztrófa elkerülése végett. Másrészt – bár a szélenergia napjainkban még mindig drágább, mint az atomenergia, s csak különösen jó adottságú vidékeken lehet árban is versenyképes – a technológia fejlődésével egyre hatékonyabbá válnak a szélkerekek, s egyre csökken a szélenergia előállítási ára: 1985 óta a szélenergia előállítási ára a tizenötödére csökkent.

Szakértői kalkulációk szerint a francia szélerőműpark teljesítménye 2010-re megközelítheti a 10 500 MW-ot, s a hatékonyság folyamatos javulásával 2017-re elérhető az állami támogatás megszüntetése, sőt elképzelhető a korábbi támogatások visszafizetése is. Ez az arzenál egyébként 10–12 millió embert látna el villamos árammal.

A piacon máris nagy mozgolódás észlelhető. A tőzsdére vitt cégek részvényei rövid idő alatt hatalmas növekményt produkáltak, s félő, hogy pénzügyi buborék van kialakulóban. A rendkívül költségigényes szektor Franciaországban még nagyon szétforgácsolt, a piacon mintegy 160 vállalkozás osztozik, s egyikük részesedése sem haladja meg a 6%-ot. Megindultak ugyanakkor a felvásárlások és összeolvadások, amiből a külföldi vállalatok is kiveszik a részüket, így a piaci koncentráció jelentős növekedése várható a jövőben.