Amerika az államilag támogatott alkoholgyártás lázában ég. A közép-nyugaton gomba módjára nőnek ki a földből az etanolgyárak, melyek kukoricamagból állítanak elő üzemanyagot. Az olyan mezőgazdasági konszernek részvényeinek értéke, mint a Monsanto, folyamatosan növekszik. Az Egyesült Államokban egyetlen év alatt 19 %-kal, 23 millió hektárra nőtt a kukoricával bevetett területek nagysága, ilyen mértékű növekedés 1944 óta nem történt. Az amerikai kormány törvényben szabályozta az üzemanyag kötelező bioetanol tartalmát, a hazai olajtartalékok védelme érdekében, mely egyszersmind hatalmas lendületet adott a mezőgazdaságnak.

A kérdéses kukoricafélék esetében négy növényből három génkezelt, és a legtöbb a Monsantótól származik. A Monsanto egyébként élharcosa a géntechnológiának, egyebek mellett a több tej termelésére képes tehén, vagy a több malac világrahozatalára képes sertés széles körű tenyésztése érdekében lobbizik. Idén 35 %-kal növekedhet az előrejelzések szerint a Monsanto-részvények értéke, szemben az utóbbi két év 26 és 30%-os növekedéseivel. Az elmúlt öt évben a részvények értéke megnégyszereződött. A legnagyobb konkurens cég, a svájci Syngenta ugyanezen időszak alatt szintén megháromszorozta részvényei értékét. A biogyógyszerek piacáról ezzel szemben kevés szereplő tud lépést tartani ezzel a növekedéssel. Bár a Roche-Tochter Genentech cég szintén háromszorozta részvényei értékét, az iparág vezető cége, az Amgen részvényei stagnáltak az elmúlt években. A JP Morgan elemzői szerint az amerikai kukoricapiac lesz a Monsanto legnagyobb üzlete egészen 2010-ig. A Monsanto szép darabot kihasított az amerikai piacból, és a termesztésben is jelentős, mivel az összes Egyesült Államokban termelt kukoricatípus 66%-át a Monsanto Gentechnik állította elő.

A magok és az oltóanyagok ára 25%-kal növekedett az elmúlt évben, a hatalmas kereslet tette ezt lehetővé. A Roundup elnevezésű méreganyag forgalma a tavalyi évben 2 milliárd dollár volt, az egész Monsanto konszerné 3,4 milliárd dollár. A Monsanto oligopol helyzetben van és vezető génkutató is egyben, de tiszteletre méltó együttműködő partner a konkurens cégekkel szemben. Együttműködik a Bayer Cropscience céggel a gabonaféléket támadó betegségek leküzdésében, a Basf vállalattal pedig hőség- és szárazságtűrő növények kikísérletezésén. A Monsanto csak az Egyesült Államokban 17 ezer emberrel dolgozik, génbankokat tart fenn földi gyümölcsök és zöldségek számára. 2006-ban 1,5 milliárd dollárért megvásárolta a Delta and Pine Land céget, és ezzel az egyik legnagyobb gyapottermelővé lépett elő. A St. Louis-i székhelyű óriásvállalat emellett 2004 – a Seminis cég megvásárlása – óta a világ vezető zöldségvetőmag-eladója is. A második ebben az üzletben a Syngenta. „A teljes vetőmagpiacot mintegy tíz cég uralja a világon, a teljes forgalom 90%-át bonyolítva le”, mondta Kerry Preete, a Seminis igazgatója, „ebből az első öt mintegy 70%-ot tesz ki”. A zöldségvetőmag piaca kétszámjegyű növekedést mutat az elmúlt években, jelenleg 2,6 milliárd dollár évente.

A genetikailag kezelt vetőmag és termény időről időre hatalmas károkat okoz a szállítási és feldolgozási folyamatban. Illúzióromboló termékvisszahívások, panaszok, vizsgálati költségek és perek a következményei. A nagyobb amerikai konszernek a szállítás és raktározás megtagadásával tüntetnek a Syngenta újabb génkezelt kukoricára vonatkozó beruházásai ellen. Március óta ugyanis engedélyezett a svájci óriáscég exportja az Egyesült Államokba, de nem engedélyezett Európába, sem Japánba. A behozatali termékeket vizsgáló amerikai Aphis cég igyekszik feltárni az Amerikába, illetve Európába beérkező növényfélék genetikai eredetét, de az import nagy része tekintetében erre nem kerül sor, azok eredete tehát ismeretlen. Többek között az is mindmáig rejtély, hogy a tavaly nagy port kavart Bayer-féle LL601 típusú nem engedélyezett génkezelt rizsből mekkora mennyiség jutott el a végfelhasználókig…