A legjelentősebb gázkitermelő országok elhatározták, hogy az Olajexportáló Országok Szervezete (OPEC) példáján felbuzdulva földgázkartellt alapítanak. Az ehhez hasonló tervek nagy aggodalmat okoznak a nyugati világ országaiban.

Hakib Khelil algériai energiaügyi miniszter szerint a gázt előállító és exportáló országok következő – dohai – találkozóján akár meg is alakulhat ez az úgynevezett gáz-OPEC. Katar fővárosában április 9-én ülnek össze az érintett országok képviselői, összesen 16 ország. Egy ilyen érdekvédelmi szervezet létrehozása nagy csapás lenne a nyugati országokban, mivel a legjelentősebb felhasználók, így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, vagy Hollandia gázkészletei kimerülőben vannak, és a jövőben még jobban rá lesznek utalva a gázbehozatalra. A Kommerszant orosz napilap szerint a leginkább elkötelezettek a gáz-OPEC tekintetében Oroszország, Venezuela, Irán, Katar és Algéria. Ez az öt ország a világ gáztartalékainak 60%-ával rendelkezik, és az EU gázimportjának kétharmadát adja. Egy gáz-OPEC-cel a hátuk mögött a legnagyobb kitermelők sokkal keményebb feltételeket tudnának diktálni az importőröknek, mint azelőtt. Ha az exportőrök megállapodnának az árak és a kibocsátás közös meghatározásában, az Európa számára egy kisebb katasztrófával érne fel.

A gázkartell ötletét egyébként Irán szellemi vezetője, Ali Khamenei ajatollah vetette fel még januárban. A Gázexportáló Országok Fóruma (GEOF), mely eddig ellenőrizte a gázkitermelést, igen kevés befolyással bír Teheránra, amely a gázfegyvert az olaj mellett szintén fel kívánja használni a nyugati világ sakkban tartására. Korábban Algéria és Katar még elzárkózott hasonló megkeresések elől, de mára Iránnal együtt támogatják az érdekszövetséget. Oroszország a Kommerszant értesülése szerint magas rangú delegációt küld Dohába, élén Vikot Krisztyenko energiaügyi miniszterrel és Alexej Miller Gazprom-vezérrel. Putyin elnök februárban úgy nyilatkozott a gáz-OPEC-ről, mint „érdekes ötletről”, míg a venezuelai olajügyi miniszter Rafel Ramírez üdvözölte a kezdeményezést és legalább olyan hasznosnak vélte országa számára, mint az OPEC-tagságot.

Claude Mandil, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) elnöke óva intett egy ilyen energiakartelltől, amely az egész világ energiaellátására veszélyt jelent. Az EU energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs, már hetekkel ezelőtt figyelmeztetett egy ilyen egyesülés pusztító hatásaira, és a német gazdasági miniszter, Michael Glos (CSU) szintén a szabad világkereskedelemmel ellentétes lépésnek nevezte a kartell alapítását. Mindezek ellenére rövid távon a gázkartell nem lenne olyan sikeres a piac ellenőrzésében, mint volt az OPEC a hetvenes években. A nemzetközi gázkereskedelem hosszú távú, 25 évre szóló szerződéseken alapszik. Az Európai Unió azonban ezen változtatna, annak érdekében, hogy kiélezze a versenyt a gázpiacon. Jelen helyzetben – amennyiben a gáz-OPEC létrejön – a korábbi szerződések felbontása a kartell tagjainak kedvezne és éppen, hogy a versenyt fojtaná meg.