Tavaly az EU-ban a „made in China” feliratú termékek behozatala 21%-kal nőtt, s elérte a 191,5 milliárd eurót. Ezzel Kína az EU első számú szállítójává lépett elő, először utasítva maga mögé a 176,2 milliárdos eladást produkáló Egyesült Államokat. A kínai import szerkezetében az informatikai termékek, a hifi-berendezések és a telekommunikációs eszközök jelentették a legnagyobb tételt, megelőzve a háztartási elektronikai és ruházati cikkeket.

Hiába bővült 2006-ban az EU exportja Kína felé 23%-kal, elérve a 63,3 milliárd eurót, a Kínával szemben felhalmozott deficit így is 20%-kal nőtt, elérve a 128,2 milliárd eurót. Ezzel a külkereskedelmi deficit tekintetében szintén Kína áll az első helyen, megelőzve Norvégiát (79 milliárd euró) és Oroszországot is (65 milliárd euró). Mindezt úgy, hogy tavaly az olajárak egekbe szökése – ami júliusban 77 dolláron tetőzött – rendkívüli módon megnövelte a főleg energiahordozókból álló norvég és orosz eredetű behozatalt. Ezek a folyamatok az EU külkereskedelmi helyzetének degradálódására világítanak rá, hiszen az EU-nak a világ egészével szemben kialakult hiánya a 2005-ös 111,9 milliárd után tavaly 172,1 milliárd euróra nőtt.

A külkereskedelmi passzívum miatt az EU gazdaságaira nehezedő nyomás okán az Európai Bizottság arra kérte Kínát, hogy tegye lehetővé a jüan felértékelődését, nyissa meg jobban piacát az európai befektetők előtt, és térjen át a belföldi kereslet vezérelte növekedési pályára. Amennyiben ugyanis az EU és Kína között továbbra is fennmaradnak az egyensúlytalanságok a külkereskedelem terén, úgy Kínának hamarosan az európai protekcionizmus növekedésével kell majd szembenéznie.