Irán befolyása a Közel-Keleten nem csak azáltal növekszik, hogy az Egyesült Államok kudarcot kudarcra halmoz a szomszédos Irakban, hanem azért is, mert Kína és nem utolsósorban Oroszország diplomáciai segítséget nyújt az országnak. Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsban az utóbbi két esztendőben minden alkalommal megvétózta az Irán elleni súlyosabb szankciók bevezetését. Irán támogatásával az oroszok azt remélik, hogy nagyobb befolyást építhetnek ki a Közel-Keleten. Ezt hivatott szolgálni Putyin elnök körutazása, mely a napokban ért véget, és sikeresnek nevezhető az orosz fegyvereladások tekintetében.

Az Iránban orosz pénzből is épülő busheri atomerőmű fontos Moszkvának, mivel annak elkészülte után a fűtőanyagot is Oroszországból vásárolná Teherán. Putyin elnök éppen ezért számos alkalommal megragadta a lehetőséget, hogy az iráni atomprogram békés célját hangoztassa. Ameddig tehát ilyen erős szövetségese van Iránnak, aligha fognak a nyugati hatalmak szankcióikkal bármilyen eredményt is elérni. Irán egyébként fontos kereskedelmi partnere is Oroszországnak, ezért óvja olyan nagy hévvel a szankcióktól. Ennek ellenére az Egyesült Államok minden külföldi bankot megfenyegetett, hogy ne támogassa az iráni fegyverkezést. 2007 elején öt újabb cég került gyanúba, melyekkel az USA minden üzleti kapcsolatot megszakított. Ezek egytől egyig kínai cégek voltak, de Oroszország attól tart, hogy orosz kapcsolatokra is fény derülhet. Az az orosz politika, mely nyereséget akar elérni az uránkereskedelemből, valamint diplomáciai sikereket, igen szűklátókörű. Irán amellett, hogy urándúsítással kísérletezik, egyidőben rakétái hatótávolságát is igyekszik kiszélesíteni, és ez nyilvánvalóan nem véletlen. Egy atomfegyverek előállítására és használatára képes, Oroszország határaihoz közel fekvő Irán pedig nem éppen az orosz biztonságpolitika álma. Teherán évek óta a csecsen szeparatisták legfőbb támogatója és a többi, mintegy 20 milliós oroszországi muszlim lakosság is nagy várakozással tekint Iránra. A muszlimok száma, ellentétben Oroszország többi nemzetével, folyamatosan növekszik, ami a belpolitikai erőviszonyokban is eltolódáshoz fog vezetni a közeljövőben.

Oroszország évszázadokon át építette ki befolyását a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában, legtöbbször birodalmi érdekeket szem előtt tartva. Ha most egyenrangú, hosszú távra tervező kereskedelmi partnerként lépne fel, sokkal többet érne el, mint rövid távú gondolkodással. Ebben pedig a legjobb szövetséges egy gazdaságilag virágzó, ámde atomfegyverekkel nem rendelkező Irán lenne.