Polgármester Úr, amikor átvette a hivatalt elődjétől, érték-e kellemes vagy kellemetlen meglepetések, akár a kerület gazdasági helyzetét, akár a fejlesztési elképzelések kidolgozottságát, vagy akár a hivatal működőképességét tekintve?

Október elején, amikor átvettem a hivatalt, alapos átvilágításra volt szükség. Több hónapig dolgoztunk azon, hogy úgy tudjuk átalakítani a rendszert: a takarékosság ne menjen a hatékonyság rovására. Nagyon kevés a tartalékunk, nemigen vannak például eladható telkek, egyéb ingatlanok. Segítség lehet, ha a különböző uniós forrásokra eredményesen tudunk pályázni, a baj csak az, hogy még kormányzati szinten sem látok kidolgozott terveket erre vonatkozóan. Az önkormányzatoknak két esélyük van: a takarékosság és a pályázati pénzek lehívása. Mi egyébként magunkon kezdtük a spórolást, három helyett egy alpolgármester van, nyolc helyett három tanácsnok, tíz helyett nyolc szakbizottság és a bizottsági tagok száma is közel a felére csökkent. Ezzel mintegy 40–45 millió forintot takarítunk meg éves szinten.

Értek kellemetlen meglepetések az átadás-átvétel után. Például bejelentkezett nálam az egyik nagy áruházlánc képviselője, hogy elődömtől ígéretet kapott rá, s akkor ő építkezne Pesthidegkút határában. Miután erről semmilyen testületi döntés, előkészítés nem volt a hivatalban, sajnos nem tehettem mást, mint megköszöntem az érdeklődését. Meglepetésként nem ért, de nagyon kellemetlenül érinti anyagilag a kerületet a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium felújítása, amit saját erőből végeztünk a kormány, a főváros támogatása nélkül. Ennek köszönhetően 2,1 milliárd forint adósságunk van. Ezért felelősen nem tudom további milliárdok felvételét vállalni, mert előbb-utóbb ezeket a pénzeket vissza kell fizetni. A fejlesztések zömébe külső vállalkozói tőkét kell bevonnunk, ami komoly feladat, mert a vállalkozói tőke mögött érdek áll és nyilván üzleti számítás, hogy hány éven belül térül meg a befektetése. Ezt egyensúlyba kell hoznunk a helyiek érdekével, akik minél több zöld területet, családiasabb hangulatot, kisebb építkezéseket szeretnének. Fontos, hogy végül olyan megoldás szülessen, amivel hosszú távon a II. kerület jól jár.

A kerület költségvetését a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta. Hogyan sikerült ezt a támogatást elérni és melyek a 2007. évi költségvetés legfontosabb jellemzői?

Itt az előző ciklusban sem volt üvöltözés, ami nem tetszett, azt megbeszéltük, amit pedig megszavaztunk, azért tettük, mert úgy gondoltuk, hogy előreviszi a kerületet. A II. kerületben a választási kampány is pozitív volt, nem az ellenfél lejáratásával foglalkoztunk, egy reális, jó programot alkottunk, a választókat pedig nem valami ellen, hanem valami mellett próbáltuk megnyerni. Október 2-án pedig úgy keltem föl, hogy 85 ezer embernek vagyok a polgármestere. Annak is, aki rám szavazott, annak is, aki nem szavazott rám, meg aki el se ment szavazni – mindenkinek. A kerületért felelek, ez a dolgom. Nem országos politikai ügyekkel kell foglalkoznom, hanem a II. kerülettel. Egyébként országos szinten is igaz, hogy jóval kevesebb politikával kellene az ügyeket átitatni, és sokkal inkább a józan ész, a szakmaiság és a párbeszéd útján kellene dolgozni, hiszen csak az visz előre. Ez közös érdek. A képviselőtestület is a választók szavazatainak arányában alakult meg, s így osztottuk el a bizottsági helyeket is.

A hagyományos párbeszéd következtében a költségvetés ügyében is egyeztettünk az ellenzékkel. Ennek köszönhető, hogy közel 17 milliárdos kiadási és bevételi főösszeggel – rövid általános és részletes vita után – március 6-án elfogadta a 2007-es év költségvetését a képviselő-testület. Méghozzá egyetlen tartózkodás mellett, egyhangúlag. A központi források és több törvény módosítása miatt a tavalyihoz képest előreláthatólag mintegy ötmilliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat az idén a kerület. Minden a testületet alkotó politikai erő tudomásul vette ezt a helyzetet és komoly felelősségérzetről téve tanúbizonyságot, nem kovácsolt belőle a maga számára illékony népszerűséget.

A II. kerület a köztudat szerint „gazdag” kerület. Valóban érezhető-e a bevételi oldalon ez a tény, s a kerületek közötti forrásmegosztásban milyen elvek érvényesültek a közelmúltban?

A helyzet mindenhol azonos: kevesebb bevételből kell gazdálkodni, miközben a működési kiadások komolyan megnőnek, hiszen a villanyon át a gázig mindent fizetni kell. Az egész éves költségvetésünk 17 milliárd forint körül van. Az amúgy rossz forrásmegosztási törvényt javaslatunkra a jogszabály szelleme, nem pedig betűje szerint alkalmazta a főváros, mentettük a menthetőt, de így is 600 milliós mínuszt könyvelhet el a kerület. A költségvetés tervezése során jelentős tartalékot képeztünk az EU-pályázatok önrészére, mert ez az egyetlen olyan forrás, amiből igazán fejleszteni lehet. Tudnunk kell, meddig nyújtózkodhatunk. Azért adtuk a Realitás programja címet négyéves terveinknek, mert ezek mindegyike megvalósítható. A program kiemelt pontjait figyelembe vevő költségvetésünk lett, ami a kerület érdekét szolgálja, és ami a legjobb a jelenlegi körülmények között. Mindenki azt mondja: II. kerület, persze könnyű a Rózsadombon! Nem igaz! Egyáltalán nem vagyunk elkényeztetett helyzetben, nem ülünk aranyrögökön. Néhány tucatnyi telkünk van már csak, mint vagyontárgy.

Reflektorfénybe került az egészségügyi „reform” kapcsán néhány kerületi intézmény (OPNI, Budai Gyermekkórház). Milyen mozgástere van ezek további sorsát illetően a kerület vezetésének?

A Budai Gyermekkórházat mégsem zárják be, csak az aktív ellátást szüntették meg. Az OPNI területe 40 hektár, Buda egyik legszebb, legértékesebb területén. A telket akarják eladni, és úgy hallottuk, hogy van is rá érdeklődő. Semmilyen racionális szakmai érv nem szól amellett, hogy bezárják ezt a 139 éves múlttal rendelkező szakintézményt. A kerület változtatási tilalmat rendelt el mindkét kórház területére. A döntés azt jelenti, hogy az épületekhez hozzáépíteni, átépíteni legalább három évig nem lehet. Az eladást nem lehet megakadályozni, mert egyik telek sem a mi tulajdonunk. Csak azt tudjuk befolyásolni, hogy mi épülhet ott, milyen funkciót kaphat a terület. Egyébként még az előző testület elfogadott egy új szabályozást, amely az OPNI területén lehetővé tett volna egészségügyi bővítést. Olyan fizetős tevékenységet engedtünk volna be, amelynek a hasznát az intézmény saját felújítására fordíthatta volna. Ezek az egészségügyi miniszter által is ismert tervek banki háttérrel rendelkező reális, kész javaslatok, követhető pénzügyi elszámolással. Ugyanígy a Budai Gyermekkórházból is egy zárt, teljes körű gyermekkórház-blokkot terveztünk, amihez az elmúlt években eddig is telekkel és sok millió forinttal járult hozzá az önkormányzat, méghozzá a II. kerületi adófizetők pénzéből. Nekünk ebben pénzünk van, ennek ellenére nem engedték, hogy beleszóljunk az intézmények sorsába.

A jobboldal az önkormányzati választásokat követően több budapesti kerület irányítását is átvette. Módot ad-e ez a helyzet közös akciókra, összehangolt fellépésre, egymás támogatására?

Hivatalba lépésem óta többször találkoztam a szomszéd kerületek szintén jobboldali polgármestereivel. Megbeszéltük, hogy az adott lehetőséggel mindenképpen élni kell, közös, budai összefogás kialakításával. Ez jelenthet az együtt rendezett eseményektől kezdve akár a közös pályázatok beadásáig sok mindent. Az összefogás ritka ma hazánkban, ezért is lehet példaértékű a „budaiak” közössége. Legutóbb március 15-én, a Budai Várban megtartott Budai Polgárok közös megemlékezésén vettem részt az I., a III., a XII. és a XXII. kerületi kollégáimmal.

Melyek Polgármester Úr számára a következő évek legfontosabb célkitűzései?

Azt a programot, melyet a választásokra készítettünk, úgy írtuk meg a kollégáinkkal, hogy reális és négy év alatt megvalósítható legyen. Szerintem fontos, hogy az ember a ciklus végén el tudjon számolni, és én szeretném, ha 2010-ben tiszta lenne a lelkiismeretem. A program minden pontjával elkezdtünk már foglalkozni, néhánynak már látható eredménye is van. Egy játszóteret már átadtunk és reméljük, hogy ebben az évben még egy megújul az európai uniós szabályoknak megfelelően. A következő években az őrzésüket is szeretnénk megoldani, hogy ne rongálják meg a kihelyezett játékokat. Februárban láthatósági mellényeket adtunk a kerületi általános iskolásoknak. Pozitív volt a fogadtatása, a kerületben járva látom, hogy hordják a diákok. A statisztikák bizonyítják, hogy a szürke, ködös időben, amikor korábban sötétedik, sokkal több a baleset. Ezenkívül a kerület jobb közlekedéséért szorgalmaztuk a 91-es buszjárat végállomásának áthelyezését a Szilágyi Erzsébet fasorba, a János Kórház közelébe. Ezzel a lépéssel közvetlen átszállási lehetőség jönne létre a Pasaréti úton, illetve a Szilágyi Erzsébet fasoron közlekedő bármely tömegközlekedési járműre. Tervezzük a Hidegkúti út–Máriaremetei út–Rezeda utca kereszteződésének körforgalommá alakítását. Biztonságosabbá tesszük az Alsó-Törökvész út–Eszter utca–Vérhalom utca kereszteződését. Megvizsgáljuk a Hűvösvölgyi út–Kelemen László utcai csomópontjára korábban már elkészített terveket, átgondoljuk a kereszteződés átépítésének, a Hűvösvölgyi út sávszélesítésének, és a Kelemen László utcai híd bővítésének lehetőségeit. Jelenleg a Budai alsó rakpartra a III. kerületben a Mozaik utcánál és az I. kerületben a Halász utcánál lehet lejutni. Sok száz kerületi lakos mindennapi közlekedését könnyítené meg a Szépvölgyi úti HÉV-vágányokon átvezetett út meghosszabbítása, mellyel közvetlen kapcsolatot alakíthatnánk ki a rakpart irányába. A kerületben útjára indítjuk a „Virágos kerület” programot. A ciklus végéig a kerületi kezelésben lévő főutakat tavasztól őszig virágokkal díszítjük, és indítványozzuk a program kiterjesztését a fővárosi kezelésű utakra is. A kivágott fák megfelelő mennyiségben és minőségben való pótlásáról is gondoskodunk. Létrehozunk egy faállomány-katasztert és a cím szerinti nyilvántartás tartalmazni fogja a fák fajtáját, törzsátmérőjét, az állapotukról szóló rövid szakvéleményt és az egyes fákhoz tartozó digitális fényképfelvételt. Első lépésként a parkok és közterületek faállományát mérjük fel, ezt követik majd a magánterületi ingatlanok. A nyilvántartásba vett állomány adatait térképen megjelölve közzé tesszük az önkormányzat honlapján. A kataszter tervezhetővé teszi a közterületi fapótlásokat, és ellenőrizhetővé válnak a magáningatlanokon megvalósuló kivágások és pótlások is. Folytatjuk a járdatisztító programot, újabb gépek üzembe állítása mellett a kutyatartókkal együttműködve dolgozunk a kutyapiszok utcákról történő eltüntetésén. Ennek keretében a kerület több pontján alakítunk ki kutyafuttatókat és kutyaürülék-gyűjtő szigeteket. Kerületkártyát vezetünk be, szociális boltot hozunk létre. Végül, de nem utolsósorban növeljük a szelektív hulladékgyűjtő helyek számát is.