A szomszédos Lengyelország lehet a soros német EU-elnökség kerékkötője. Az Oroszországgal való tárgyalásokban, vagy az EU-alkotmány megújításának kérdésében ugyanis a lengyelek hajthatatlanok. Marek Cichocki, az alkotmányról folyó tárgyalások lengyel képviselője viccesen megjegyezte, 2011-ig el kéne halasztani az alkotmány elfogadását, és akkor lengyel elnökség felügyeletével lehetne megvalósítani. A szövetségi kormány számára ez nyílt támadásnak minősült, mivel ők a soros német elnökség alatt tervezték az alkotmány ügyének rendezését. Sajnálatos módon pont a jelenlegi elnökség által legfontosabbnak tartott kérdésekben nincs egyetértés Varsó és Berlin között. Az egyik a küszöbön álló új EU–Oroszország Partnerségi Egyezmény, melyet Lengyelország még a tárgyalások megkezdése előtt megvétózott bosszúból a lengyel hússzállítmányokra kivetett orosz embargó miatt. A másik problémakör az egyelőre elnapolt EU-alkotmány, mellyel kapcsolatban Lengyelország egyre inkább nemtetszését nyilvánítja ki, élesebben, mint a hagyományosan euroszkeptikus Nagy-Britannia.

Németország aggódva figyeli, hogy alengyelek leginkább az új alkotmányban szereplő úgynevezett kétszeres többség elvét támadják. Ez a minisztertanácsi szavazások esetén a németeket szavazattöbblethez, míg keleti szomszédaikat szavazatcsökkenéshez juttatná. A német kormány tagjai szerint kisebb változtatások elképzelhetőek a kétszeres többségi szavazásnál, de a véleménykülönbségek annyira nagyok, hogy az egész alapszerződés-tervezetet kérdőjelezik meg. A Németországgal szemben bizalmatlan lengyel kormány a tárgyalások közepette igyekszik támogatókat találni az EU-tagállamok között. A litvánok partnerek az oroszokkal való tárgyalások felfüggesztésében, és az új cseh kormánnyal is jó viszonyt ápol Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök. Utóbbi két államot egyébként számos kritika érte német részről, amiért beleegyeztek amerikai rakétaelhárító rendszerek telepítésébe területükön. Pawel Zalewski, a lengyel országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az új tagállamokkal sok közös érdek fűzi össze Varsót, mindenekelőtt az energiaszektorban.

Míg a lengyel kormány nyugaton konfrontálódik a régi tagállamokkal, addig a volt szocialista országokra partnerként tekint. Zygimantas Pavilionis litván külügyi államtitkár szerint „Lengyelország nagy hangsúlyt helyez a balti államokkal való szoros együttműködésre, és ez így van rendjén”. Tervezik például egy közös atomerőmű felépítését is. Számos új EU-tagállamnak az oroszoktól való egyre erősödő energiafüggőség felnyitotta a szemét és ismét közelebb hozta egymáshoz a korábbi partnereket. Az együttműködés kifizetődő Lengyelországnak, ugyanis szomszédai egyre nyíltabban foglalnak állást a balti-tengeri német–orosz olajvezeték megépítése ellen. Az pedig, hogy ez a vezeték ne készüljön el, a varsói kormány számára létkérdés.