A franciák 8%-a állítja, hogy már közelről tapasztalt orvosi korrupciót, tárja fel a CISS (Collectif Associatif Sur la Santé) egyik tanulmánya, melyet betegekre és családjaikra terjedően végeztek. A felmérés szerint a megkérdezett franciák és hozzátartozóik 41%-a fizetett orvosának tiszteletdíjat, vagyis legális, ám a társadalombiztosító által nem fizetett pótlékot az utóbbi három év folyamán. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a franciák 39%-a tartja hátrányosnak az új egészségügyi rendszert – vagyis az irányított betegellátást, amely meghatározza, hogy a páciens mely betegellátó intézménybe viheti panaszát –, míg 15%-uk állítja, hogy az új rendszer megkönnyítette a dolgukat. 42%-uk ítéli úgy, hogy se nem javított, se nem rontott a helyzetén, azonban a kérdezettek 61%-a panaszkodott az egészségügy helytelen működéséről. Az érték így is elég magas, de még mindig kisebb, mint 2001-ben (69%).

De lássuk, mit is jelenthet ez a helytelen működés. A legtöbbet emlegetett problémát bizonyos orvosi, kórházi és klinikai szolgáltatás „rossz” szervezése jelent (40%). Diagnosztika, vagy komplett kezelés esetében a kérdezettek 78%-a ítéli elsődleges fontosságúnak, hogy az orvos közölje vele a lehető legtöbb rendelkezésre álló információt betegsége kapcsán. 76%-uk elengedhetetlennek tartja, hogy az orvos tájékoztassa a beteget a diagnózis vagy a kezelésválasztás közben felvetődő nehézségekről. A felmérés szerint a franciák 11%-a állítja, hogy ők és hozzátartozóik az utóbbi három év során áldozatául estek bizonyos súlyos következménnyel járó (nozokomiális fertőzés, helytelen előírás stb.) orvosi hibának. Közülük keveset kárpótoltak: mindössze az egytizedüket érintette ilyen intézkedés, ám nem sok sikerrel, mivel utóbbiaknak csupán egyharmada érzi magát valóban kárpótoltnak.

Végül, a franciák 76%-a gondolja, hogy előnyös, sőt „elsőrendűen fontos” az, hogy maguk választhatják ki, hogy dossziéjuk mely személyes adatát tartják alkalmasnak orvosi konzultációhoz.