Egy 1992 óta tartó tárgyalássorozatot követően 2003. szeptember 11-ével egy új nemzetközi megállapodás jelent meg a világkereskedelemben. Az ún. Biobiztonsági Egyezmény (Biosafety Protocol – BSP), melynek deklarált célja, hogy elősegítse a biztonságos szállítást, kezelést és felhasználást azon exporttermékeknél, melyek modern biotechnológiai módszerek útján módosítva lettek. Az egyezmény számos különböző szabályt irányoz elő a nemzetközi transzfer során alkalmazott különleges megjelölésektől a felelősség megállapításának rendszeréig kedvezőtlen esemény bekövetkeztekor. Emellett célként fogalmazódik meg egy új, nemzetközi biobiztonsági intézmény létrehozása is, amely elsősorban a fejlődő országok exporttevékenységét ellenőrizné, szabályozná és segítené.

Miért lehet fontos a mindennapokban ez az elsőre mély szakpolitikai kérdésnek tűnő terület? Egyszerű: az egyezmény és a hozzá kapcsolódó rendelkezések radikális mértékben drágíthatják a mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmét. A megállapodás elemei (különösen az élelmiszerekre vonatkozó biztonsági címkézés, valamint a partnerországok részletes tájékoztatásának kötelezettsége) szinte a Föld összes agrárközösségét érinthetik – még ha a hatások jelenleg még nem is teljesen felmérhetők. Azért sem, mert a rendelkezéseket a különböző tagországok eltérő módon ültethetik gyakorlatba, segítve saját gazdálkodóik érdekeinek érvényesülését a nemzetközi kereskedelemben.