Tévedhetnek-e lelkes internetfelhasználók tízezrei? Ez még kérdés. Az azonban már nem, hogy a Wikipedia a közösségi tudás eddigi legnagyobb történelmi vállalkozását jelenti. Ha valaki (akit e rendszer szerzői minden bizonnyal végtelenül tájékozatlannak tartanának) nem tudná: a Wikipedia egy online enciklopédia. Ám közel sem abban az értelemben, ahogy annak idején Diderot elképzelte e fogalmat: szakértők saját területükről írott összefoglalóik gyűjteményeként. A Wikipedia lényege, hogy bárkit bármiről írásra késztessen. Szabadon írhatók és szerkeszthetők a szócikkek, lehetőség van egy szócikk törlésének javaslatára is.

A világszerte lelkesen író internetezőknek köszönhetően a Wikipedia mára rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a „kollaboratív tudás” valaha ismert legjelentősebb fóruma legyen. Sőt, általánosságban is a világ legnagyobb volumenű közösségi projektje lehet. Ma lexikonnak egyedül az angol nyelvű verziója több mint egymillió szócikkel rendelkezik, és a Wikipedia a világ egyik leglátogatottabb honlapja. Gondoltuk volna akár csak két évtizeddel ezelőtt, hogy önkéntes, szervezetlen amatőrök tömege belátható időn belül bármi ehhez fogható értéket létrehozhat? Hiszen régóta úgy hittük, az ember ingyen nem is képes sem magas termelékenységre, sem pedig minőségi teljesítményre.

Két fiatalember, Jimmy Wales és Larry Sanger is tudta ezt, amikor 1999-ben létrehozták a világ első on-line enciklopédiáját. Ma már milliónyi „wikipédista” vesz részt kezdeményezésükben. Amerika informatikai sikertörténeteihez hasonlóan itt is két, az 1970-es években született egyetemista nagy ötletéről van szó. Annak idején egy videojátékról készítettek minden felhasználó számára hozzáférhető és szerkeszthető, on-line leírást, melynek rohamosan növekvő népszerűsége szélesebb koncepciók kidolgozása felé terelte őket. Az 1990-es évek elején olyan elektronikus levelezőlistát indítottak filozófiai kérdésekben, amelyben a cirkuláló hozzászólásokat a tagok szabadon szerkeszthették, finomíthatták. Mivel a komoly (akár tudományos) témák ellenére a rendszerben nem az egyetemi előadók „félelmetes” levegője uralkodott, valamint rendelkezésre állt az anonimitás lehetősége is, a felhasználók ötleteit és kezdeményezőkészségét semmi sem gátolta. A levelezőlista akkori karbantartója, a későbbi Wikipedia-alapító Welles már ekkor eldöntötte: „a cél csak egy nyíltabb internet megteremtése lehet”. Egy csupán néhány megkötéssel alátámasztott rendszer, melyben bárki részt vehet, s a méltatlan hangnemet mellőzve bármiről, bármit leírhat. Az 1990-es évek közepén már széles körű ismertségre tett szert a szintén amerikai Yahoo, amely igazodási pontokat kínált az újdonságnak számító „civil” interneten történő eligazodáshoz. A „web káoszának demokratikusabbá tétele” közösségi tudásbázisok létrehozására ösztönözte az informatikus fiatalokat – bár az előfutárnak számító portálok még fizetős szolgáltatásként működtek. 1999-ben Wales ehelyett előbb egy pályázatok útján szerkeszthető, majd egyre inkább egy egyszerű önkéntességre épülő on-line enciklopédia rendszerét kezdte kidolgozni. A projekthez 2000-ben sikerült befektetőket találni, és az ötletgazdához csatlakoztak első „alkalmazottai” is, köztük az enciklopédia műfajának fiatal szakértői, rendszerfejlesztők és kreatív menedzserek.

A Wikipedia mai formájában 2001-től létezik a világhálón, az első hat hónap alatt tizenötezer szócikk született. Az alapítók a rendszer egyik kiemelt menüpontjában ekkor tartották fontosnak felhívni a figyelmet, hogy ez az enciklopédia NEM tudományos igényű és NEM forrásgyűjtemény – ám a világon minden másra szabadon használható. A wikipédistákat pedig a rendszer olyan interaktív tanácsokkal látja el, melyek segítik az elfogulatlan, tényekre épülő tudásanyag létrehozását minden új szócikk készítése közben. Az emberi történelem során folyamatos vita dúl arról, mit tekinthetünk valódi tudásnak, s mit nem: hogy melyek a tudás valódi strandardjai. A Wikipedia – amelyben mindenki által hallható hangot adhatunk véleményünknek, ám a folyamatba a többi felhasználó is hasonlóképp beleszólhat – lehetőség rá, hogy minderről közösen döntsünk.