Tovább folytatódik az eurózóna gazdaságának felépülése, melyben komoly szerepet játszik az ipari termelés újjáéledése a meghatározó gazdaságokban, a foglalkoztatottság és a fogyasztás várható emelkedése. Azonban az inflációs nyomással kapcsolatos aggályok egyre megalapozottabbak, mivel az olaj és egyéb energiaigényes termékek árainak alakulása továbbra is bizonytalan, valamint növekszik a forgalomban lévő pénz és hitelek mennyisége. Ez növeli a valószínűségét annak, hogy az év végéig további kamatemelésekkel kell számolni. A francia, német és olasz fiskális konszolidáció várható következményei és az eurózónában lefolytatott nettó kereskedelem mérséklődésével a megalapozott és fenntartható gazdasági növekedés esélye továbbra is ingatag, nagymértékben függ a hazai kereslet alakulásától. Habár az elmúlt időszakban a reálbérek és a foglalkoztatottsági mutatók némiképp javultak, nem biztos, hogy ezek a folyamatok le fognak csapódni a magánmegtakarítások szintjének csökkenésében. Így előrejelzésünk továbbra is óvatos, 2 százalék körüli éves GDP-növekménnyel számolunk a 2006-os költségvetési évre.

Az eurózónában az üzleti szektor megélénkülésével kapcsolatos optimizmus, melyre az utóbbi hónapok felmérései engedtek következtetni, mára már kemény gazdasági adatok révén is megerősítését nyert, miszerint Németországban, Franciaországban és Olaszországban az ipari kibocsátás gyors ütemű növekedésnek indult. Habár ezen adatok a kedvező világgazdasági folyamatokra és az eurózónába áramló befektetések hatásaira is visszavezethetők. E folyamatok hatására módosítanunk kellett korábbi előrejelzéseinket a térségbe áramló befektetéseket illetően, 2006-ra 3,75 százalékos, 2007-re 3,25 százalékos növekedést prognosztizálva. Középtávon azonban már nem ilyen kedvező a helyzet, mivel az amerikai gazdasági növekedés várható lassulásával és az eurózóna növekvő kamatlábaival szembeni ellenséges hangulat miatt 2008-ra csak 2,25 százalékos növekedést várunk a befektetések terén.

Az üzleti szféra és a befektetések fellendülése várhatóan jótékonyan hat majd a munkaerőpiacokra is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint a térségben a munkanélküliség csökkenése kétszer olyan gyors ütemben folyik, mint 2005 hasonló időszakában. Ennek hátterében egyrészt a részidős foglalkoztatás arányainak növekedése áll, mely a lisszaboni program egy célkitűzésének gyakorlati megvalósulását tükrözi. A fő cél és egyben a legnagyobb kihívás is, hogy a részmunkaidőben alkalmazottakat idővel teljes munkaidőben is foglalkoztatni tudják. A felmérések azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság 2000 óta nem látott szintre került. E folyamatot csak segíteni fogják a meglépni tervezett rugalmasságot és termelékenységet ösztönző reformintézkedések.

Habár egyes országok külkereskedelmi mérlege komoly pozitívumot mutat, az egész zóna nettó külkereskedelmének alakulása nem fog jelentősebb mértékben hozzájárulni a növekedéshez. Az export volumene előrejelzések szerint csupán 6,5 százalékkal, míg az import 7 százalékkal fog növekedni 2006-ban. Az újonnan csatlakozott tagállamok továbbra is profitálni fognak az erős külső keresletből és a viszonylag alacsony inflációból, mely fontos támasza az export által húzott erős gazdasági növekedésnek. Habár egyes országokban, így Lengyelországban és Csehországban a magas fogyasztás és a befektetések is nagyban hozzájárulnak a GDP ütemes növekedéséhez. Így itt is felfelé kellett kiigazítani előrejelzéseinket, így a GDP várhatóan 5 százalékkal fog növekedni a térségben. Habár Magyarország növekedését megakasztja az a fiskális reformcsomag- tervezet, mely a következő évben 4 százalék alá kívánja szorítani a költségvetési deficitet. A csomag elsősorban bevételnövelő intézkedéseket tartalmaz, magasabb adókon és szabályzott árakon alapulva, mely komoly reáljövedelem- és keresletcsökkenést fog eredményezni. Az év elején a 10 újonnan csatlakozott ország közül még hárman pályáztak eséllyel az euró 2007. januári bevezetésére (Szlovénia, Litvánia és Észtország), közülük azonban egyedül Szlovénia tudott megfelelni a közös valuta bevezetéséhez szükséges maastrichti követelményrendszernek.