Kína megvásárolt négy, harmadik generációs atomerőművet, amivel az évszázad szerződését kötötte meg. Jacques Chirac diplomáciai tanácsadója, Maurice Gourdault-Montagne ellátogatott Tokióba (ahol találkozott Koizumi miniszterelnökkel) és Pekingbe, hogy tárgyalni kezdjen az Areva sorsáról. Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök és az Areva igazgatósági elnöke, Anne Lauvergeon március 29–30-án Tianjinbe utazott, hogy elnököljön a Francia–Kínai Bizottság gyűlésén, amelynek tárgyát az energia és a tartós fejlődés képezte, és amelynek célja a francia társulás támogatása volt. A kérdés csak az, mi az a határ, ameddig elmehetünk szakértelmünk átadásában, tudván, hogy ez megerősítheti a helyi konkurenciát? Peking már állítja, hogy külföldi segítség nélkül is képes nagy sebességű vonatot előállítani. Egy másik érzékeny területen, a légügyi szektorban a brazil Embraer után az Airbus, amely Pekingben tanulmányi központot nyitott, Kínában egy új gyárat készül építeni új modelljének, az A 320-nak.

Vagyis a nagy szerződések, amelyek régóta a francia–kínai kereskedelem alapját képezik, egyre kevésbé egyértelműek iparűzőink számára. Nehéz egy olyan Kínának nemet mondani, amelynek az Airbus idén 80 gépet készül átadni, és amelynek energiaszükséglete 2020-ig várhatóan a háromszorosára nő. Szerencsére a kínai piac kiterjedése, és az, hogy vezetőik nem szeretnék minden vagyonukat egy vállalkozásba fektetni, mindenki számára esélyt kínál. Az Areva épp ezért fektet nagy reményeket a létező erőműveinek megduplázásába.