Olaj nélkül nincsen gazdasági növekedés. Tisztában van ezzel Kína is, állami vállalatai ezért világszerte bevásárlókörútra indultak.
Kína régóta nem tudja már saját forrásból fedezni nyersanyagéhségét. A villámgyors gazdasági növekedés miatt az elmúlt tíz évben egyedül olajfogyasztása megduplázódott. Ma energiaszükségletének majdnem egyharmadát kell importálnia, a nyersanyagszektor az összes külföldi befektetések felét elszívja.
Oroszország szkepszissel tekint a vörös sárkány expanziójára. Amikor 2002-ben Moszkva a Slawneft olajcég háromnegyedét aukcióra bocsátotta, a China National Petroleum Corporation rögtön le akart csapni rá, a Duma azonban megfékezte. Gyorsan új határozatot fogadtattak el, ennek értelmében külföldi cégeket kizártak a versenyből. 2003-ban pedig Putyin visszavonta a Szibériától Észak-Kínáig tartó vezeték tervét. A japán miniszterelnök nagyvonalú ajánlatokkal el tudta érni, hogy a vezeték egészen a Japán-tengerig, a Nachodka/Perewosnaja kikötőig érjen. Oroszország így nemcsak Japánt, hanem az egész világot ki tudja szolgálni. Kína pedig csak egy mellékvezetékben reménykedhet.
Kína világjáró bevásárlókörútja nem csak Oroszországban ütközik ellenállásba. A Kanadában tevékenykedő PetroKazakhstan megvásárlása csak úgy sikerült a kínaiaknak, hogy megígérték: a vállalat egyharmadát továbbadják a KazMunaiGaz kazak állami vállalatnak. Amikor pedig az amerikai Unocalt szerették volna megvenni, a képviselők és a kongresszus ellenállt, annak ellenére, hogy 900 millió dollárral többet ígértek, mint a konkurens Chevron.
Még ennél is zűrösebbek Kínának Dél-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten történő felvásárlásai. Szudánban, ahol 2004-től ENSZ-szankciók vannak hatályban, szinte minden olajprojektben részt vesz. Miután az USA 1997-ben megtiltotta vállalatainak a szudáni jelenlétet, a kínaiak szabad utat kaptak. Kína Szudán legnagyobb fegyverszállítója, az afrikai ország olajbevételének 80%-át költi fegyverekre.
Hasonló helyzetre számít a Nyugat-Iránnal kapcsolatban is, a teheráni kormányzat szállítja Szaúd-Arábia után a legtöbb olajat Kínának. Sokan úgy gondolják, Kína kész lenne a nukleáris technológia minden fajtáját megosztani Teheránnal, amennyiben az lefektetne egy Kínában célba érő vezetéket.
Kína tehát minden eszközzel próbálkozik betörni egy olyan piacra, mely régóta foglalt. A nyersanyagforrásokért folyó világméretű konfliktus hamarosan valóságot ölt.