Hogyan működik a világ legrégebbi és legsikeresebb vállalata? Hermann-Josef Zoche Ágoston-rendi szerzetes lefordította az Egyház stratégiáját a marketingkommunikáció nyelvére. Úgy gondolja: a nagyvállalatok sokat tanulhatnak tőle.

Tudjuk, hogy az egyház annak idején két "alkalmazottal" indult. Az első követőkből és "vevőkből" mára az egész világot átnyúló hálózat lett, amely több mint 2,1 milliárd tagot számlál. Az Egyház sikerének kulcsa: igazodik a fogyasztók egzisztenciális szükségleteihez és lehetőséget ad vevőknek, hogy bekapcsolódjanak a vállalat fejlődésébe. Talán nincs még egy olyan vállalat, mely hozzá hasonló konzekvens identitással rendelkezne. Mindegy hogy az ember Dél-Amerikában, Norvégiában, vagy Közép-Európában tartózkodik: amikor belép a templomba, a megszokott környezettel és "kiszolgálással" találkozik és pontosan tudja mi vár rá.

Az Egyház stratégiai világlátása nagyban különbözik a nagyvállalatokétól, azaz nemcsak egy-két évtizedben, hanem hosszú távon gondolkozik. Valójában már akkor gyakorolta a globalizációt, amikor még az be sem tette a lábát a gazdasági szférába.

Az esetleg felmerülő személyzeti hiányt is könnyedén tudja kezelni: ma már nem szokatlan látvány Nyugat-Európában egyházközösségek élén színes bőrű papot látni.

Mégsem lehetünk teljesen elégedettek a "vállalat" jelenlegi állapotával. Szerencsére nem a "termékkel" vagy az alapötlettel, de talán még a marketinggel vagy a rossz személyzettel van a gond. Az Egyházzal kapcsolatos elégedetlenség leginkább abból ered, hogy az ember hitbéli szükségleteit máshol csillapítja le- nem utolsó sorban azért, mert a gazdaság már el is tanulta az Egyház sikerreceptjét.

Ma nem Istent, hanem a mindenható tőke imádják. A gazdaság papjai körbetáncolják az aranyozott ego-bárányt, melyet a sikerért áldoznak fel. A reklámok pedig átveszik az evangélium hirdetéseit. A piac liturgiai éve a divatdiktátorok, a színek és illatok, koktélok és készételek szerint alakul. Ma már nem a templomok, hanem a gazdasági hatalmat reprezentáló felhőkarcolók fojtják vissza lélegzetünket. A boldogságot pedig a bevásárlóközpontokban kell keresni.

De akkor, amikor az ember összes "istent" kiszolgálta és lecsillapodott vásárlási moraja, visszatér a jászolhoz, ahol minden elkezdődött. Még ebben is tanulni lehet az Egyháztól: manapság a gazdaságban annyiszor emlegetett "vissza a gyökerekhez" sikerrecept csak az újjákezdés és visszafordulás útján érhető el.