A francia gazdaságról szóló lesújtó hírek között végre akadnak olyanok, melyek bizakodásra adnak okot. A 2005 novemberében közzétett adatok szerint 6 hónapja lehetünk tanúi a munkanélküliség csökkenésének, amely azonban 9,6 százalékos mértékével még mindig rendkívül magas (az euró-zónában a munkanélküliség átlagosan 8,3 százalékos). A csökkenés mögött elsősorban nem a gazdasági növekedés megindulása áll, ugyanis az csupán 1,5 százalékkal bővült 2005 első három negyedévében, és számottevő javulás 2006-ra sem várható. Mégis ennek hatására mintegy 60 ezer új munkahelyet hoztak létre. A munkanélküliség csökkenéséért felelős másik érv a demográfia. Franciaország a legmagasabb születési rátával büszkélkedhet Európában, népessége ennek dacára is folyamatosan öregedik. A baby-boom generációja épp most éri el a nyugdíjkorhatárt, míg egyre kevesebben hagyják el az iskolapadokat. 2005-ben csupán 29 ezerrel többen léptek ki a munkaerőpiacra, mint ahányan nyugdíjba vonultak onnan, amely alig egy negyede a 2004-esnek.

A kormányzat szociálpolitikája a fő ok, amely a munkanélküliség folyamatos csökkenése mögött áll. A nemzeti statisztikai hivatal, az IN-SEE előrejelzései szerint a jövőben az új munkahelyek egyharmadát a magánszektor, másik harmadát az állami szektor, míg a fennmaradó harmadot államilag támogatott munkahelyek teszik ki. Emellett a kormány lecsapott a munkanélküli segélyre is. Minden hosszabb ideje munka nélkül álló fiatalt behívtak egy elbeszélgetésre, ahol megpróbáltak számukra munkát találni vagy valamilyen képzés felé irányítani. Akik közülük elfogadta a felajánlott állást, 1000 euró jutalmat kapott.

A politikusokra a munkanélküliség problémáinak megoldásában egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az ebből fakadó bizonytalanságérzés és az olcsó keleti munkaerőtől való félelem volt az egyik fő oka az Európai Alkotmányról szóló népszavazás kudarcának. E nyomás a külvárosi autógyújtogatások óta csak még erősebb lett.

A probléma pedig a magánszektor lanyhasága. Itt komoly reformokat kell foganatosítani, hiszen számos szabályzás visszafogja a munkavállalás megindulását: a munkáltatókat sújtó magas szociális járulékok, a szigorú munkaszabályzatok vagy a magas minimálbér. A radikális munkaerő-piaci reformokra a 2007-ben esedékes választásokig minden bizonnyal várni kell.