A peresztrojka és a glasznoszty a történelem globális kihívásaira – mindenek előtt a kölcsönös függőségre - voltak hivatottak választ adni. Ez az impulzus és az ebből kifejlődött változások olyan gyökeresek voltak, hogy nemcsak Oroszországban vezettek paradigmaváltáshoz, hanem az egész világrendet új alapokra helyezték. Mindenki érintett volt benne. Véget vetett a hidegháborúnak és utat adott a közép-kelet-európai bársonyos forradalmaknak. Mindez egy teljesen új Európát eredményezett, és szabaddá tette a globalizációhoz vezető utat.

Amerikának és Európának hálásnak kell lennie és tisztelnie kell Oroszországot. Ma ehhez képest ismét azt a veszélyt vélik látni, hogy visszaáll a császárság és veszélyes országgá alakul. Erről természetesen szó sincs.

Készek voltunk egy új biztonsági rend megteremtésére. De a Varsói Paktum után a NATO hirtelen nem emlékezett már saját ígéretére. Sokkal inkább egy politikai, mint katonai szervezetté alakult. Elhatározták, úgy alakítják ki a NATO-t, hogy az „humanitárius okokra” hivatkozva bárhol be tudjon avatkozni a világon. Azóta nemcsak Jugoszláviába, hanem Irakba is küldtek csapatokat, anélkül hogy az ENSZ-től mandátumot vagy igenlést kaptak volna.

Az USA-t mindenekelőtt a felsőbbrendűség-tudat jellemzi. Talán most, hogy szövetségesek nélkül egy ilyen nehéz helyzetben találja magát Irakban, végre megérti, hogy nem lehet a világot központilag irányítani és mindenkinek csak úgy parancsolgatni. Az Egyesült Államoknak szüksége van a saját peresztrojkájára, hogy változtatni tudjon gondolkodásmódján.

A kínai vezetésnek az a véleménye, hogy Oroszország elsüllyedt a káosz és stagnálás viharába, mivel a demokratizálódás megakadályozott előbbre való gazdasági reformokat.

Butaság lenne azt állítani, hogy Kína növekedése összefüggésben áll a demokrácia mértékével. Gazdasági növekedése sokkal inkább a kereskedelem és külföldi befektetések nyitását foglalja magába. Ez a reformkurzus már évtizedek óta tart.

A hatalmas erőfeszítések ellenére még mindig emberek százmilliói élnek abszolút szegénységben. Nagymértékű környezetvédelmi problémákkal küszködnek és akaratuk ellenére kénytelenek lesznek a demokrácia és politikai reformok témakörével foglalkozni. Talán egyszer meg is fogják ezt érteni Kína vezető politikusai. Ebben mindannyiunknak segítenie kell Kínának, lépésről lépésre, hogy ne provokáljunk ellenállást. Legrosszabb esetben további szakadáshoz vezet majd a kultúrforradalom stílusában. De a sokkterápiák és kultúrforradalmak csak súlyosbítanak a helyzeten.

A történelmi változásokat lépésről lépésre kell végrehajtani. Nézzük csak meg hogy mi történt, amikor a francia nép az alkotmányos tervezet ellen szavazott. A franciák nem az egységes Európa ellen vannak. Döntésük egyetlen oka: a gyors bővítésre visszavezethető problémáktól való félelem. Az embereknek az volt a benyomása, az uralkodó elitnek adnák a hatalmat, hogy olyan kérdésekben döntsenek, melyekről nem kérdezték meg őket.