« Vissza: lapszemle tartalomjegyzék 

Kiszorul a fehér ember
Der Weisse wird verdrangt
Interview mit Meinhard Miegel-von Martina Fietz
Cicero, Januar 2006


Önmagában nem tragédia a népességfogyás. Ha Németországban például 83 millió helyett csak 50 millió ember élne, még mindig olyan sűrűn lakott ország lenne, mint Lengyelország vagy Franciaország. A probléma abban áll, hogy a fogyásra nem vagyunk felkészülve. Évszázadokon keresztül hozzá voltunk szokva ahhoz, hogy a következő generáció erősebb, mint az azt megelőző. Nemcsak létszámban vannak többen, hanem nagyobb tudással és tőkével rendelkeztek. Ilyen időkben azokat a problémákat, melyek túl nehéznek bizonyultak a jelen számára, nyugodtan ráhagyhatták a következő generációra. Ma már azon nők száma is nagyon alacsony, akik anyák lehetnének. Korábban természetes volt a gyerek, értelmet adott az életnek. Ma az anyaság mellett egyéb vonzó karrier létezik. Ezt tudomásul kell venni, hiszen önmagában nem a népességcsökkenés a probléma, hanem az, hogy ezt minden erőfeszítés ellenére sem lehet megállítani. A fehér ember világszerte egyre inkább kisebbségbe kerül. 1900 körül még minden harmadik földlakó európai volt. Az emberiség egynegyede élt akkor ezen a kontinensen – ma már csak egynyolcada. 2050-re várhatóan már csak 7 százalék körül lesz az arány. Észak és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is kisebbségbe kerültek a fehérbőrűek. Az európaiak egyelőre még profitálni tudnak technikai előnyeikből: nemzetgazdaságaink magasan képzettek, és a nemzetközi összehasonlításban hatalmas mennyiségű tőkével vannak fölszerelve. Talán ezek a tényezők háttérbe tudják szorítania a demográfiai hanyatlást. Hamarosan egy relatív nyugodt időszakba fogunk lépni. Ezt a fázist a sürgős regenerációra kell fordítani. Gondoljunk csak bele, mi mindent állítottak lábra az európaiak az elmúlt 500 évben. Majdnem az egész világot birtokukba vették politikailag és kulturálisan egyaránt. A jövőbeni konfliktusok inkább gazdasági okok miatt fognak kitörni, az ideológiai, vagy vallási kérdések kevésbé fogják élezni az ellentéteket. Ilyen lesz, amikor India és Kína versenybe szállnak majd velünk a nyersanyagforrásokért, és a mi feladatunk saját részünk biztosítása lesz.




© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány