Az elmúlt hónapokban több családi vállalkozás bocsátotta el "külsős" igazgatóját. December elején a Ritter Sport nevezetű csokoládégyár eddigi vezetőjét, Olaf Blankot Alfred Theodor Ritterre, a vállalkozás alapítójának unokájára cserélte. Az elmúlt hetekben többek között a Strenesse nevezetű divatcég és a gyógyszergyártó Merck ás Ratiopharm is megváltak azon vezetőiktől, akik nem családtagok.

Bár így egyszerre véletlennek is tűnhet, nagyon jól látszik, milyen törékeny a tulajdonos család és a megbízott vezető közötti kapcsolat. Az a vezető ugyanis – aki nem a vállalkozásban nőtt fel – tudatosan vagy tudattalanul megszegte e klán szabályait. Gyakran kezdetektől fogva idegen marad a vállalkozásban, és valójában csak helyettesíti a nagyhatalmú patriarchát, aki nem tudhatja elengedni a vállalkozást, és a háttérben irányít tovább. Mindeközben egyre kevesebb családtag szeretne elődjének nyomdokába lépni. Ezért alkalmaz egy külsőst, és gyanúsan szemléli annak munkáját. Felmérések szerint a „nem családtag” vállalatvezetők 30-40 százaléka az első év után otthagyja a családi vállalkozást. A tulajdonosok ugyanis gyakran rövidtávon gondolkodnak. Egyre csak kitolják az életmű továbbadását- arra várva, hogy talán egyszer mégis akad egy jó utód.

Sok tulajdonos és külsős közötti kapcsolat azon bukik el, hogy az előbbi nem hajlandó kiengedni kezéből a vállalat irányítását, így a kompetenciák nem válnak el élesen egymástól. A stratégiát, az elérendő célokat és a legfontosabb számokat ugyan meg kell beszélni, de hogy a vállalat miként fogja ezeket elérni, egyedül a vállalatvezetőnek kell eldöntenie.

A legjobb vállalkozási stratégia nem mindig a legjobb családstratégia. A következménye: a kultúrák harca. A családi vállalkozások személyre szabottak, és fellépésük is szerényebb. Vezetőiknek kialakult sikerreceptjük van, melyek ugyan nem feltétlenül felelnek meg a legújabb menedzsment-tanításoknak, mégis működnek a vállalkozásban. Az idegen menedzsertől pedig elvárják, hogy fogadja el azokat. Bár nehéz a közös munka, legalább a cél azonos: hogy jól menjen a vállalat. A következő négy tanács elengedhetetlen ahhoz, hogy egy külsős vállalatvezető sikeres legyen:

1. Betekintést kell nyernie a vállalat kultúrájába és struktúrájába

2. A funkcióknak tisztán el kell határolódniuk egymástól, az operatív döntéseket a vállalatvezető hozza

3. A vállalatvezető nem viselkedik tulajdonosként és elfogadja a család helyzetét

4. Egy külön tanács garantálja a szakmai vitát és elsimítja a konfliktusokat