Meddig mehet el egy demokratikus állam a terrorizmust megelőző intézkedéseivel anélkül, hogy a polgárok alapvető szabadságjogait megsértenék? Jó kérdés. Ha a merényletek megtorlást követelnek, a kormány nem mehet bele olyan szélsőséges játékokba, amelyekben alapvető értékeik forognak kockán. Nicolas Sarkozy új terroristaellenes törvénye szembeszáll a nehézségekkel; több cikkelye is közvetlenül érinti a franciák magánéletét.

Költséges rendszer

Ami a telefonos kommunikációt illeti, az új törvény szerint a rendőrségnek jogában áll lekérni egy személynek a részletes telefonszámláját, ami az előfizetőnek az összes kapcsolatához elvezetheti. Ez annyiban különbözik a telefonos lehallgatástól (amely a beszélgetés tartalmára irányul), hogy nem függ sem az igazságügyi minisztériumtól, sem a CNCIS-től, csak a belügyminisztériumtól. A törvény hangsúlyozza, hogy csupán néhány ügynök vagy rendőr jogában áll ilyen adatokhoz hozzáférni, így utólag a CNCIS könnyen ellenőrizheti ezeket az intézkedéseket, ha szükség van rá. A másik lépés, mely a franciák összességét érinti, a légi utazók folyamatos figyelése. Ezentúl a hírszerző szolgálatok nyilvántartják a jegyfoglalásra vonatkozó adatokat (a PNR-t: Passenger Name Record) és az utasok nevét (APIS: Advance Passenger Information System). Ilyen információkat már az illegális bevándorlás kapcsán is gyűjtöttek. A szöveg azonban pontosít: nem egy általános központi figyelőrendszerről van szó, amelyben minden személy megfigyelés alatt áll, aki be-, ill. kilép Európa területéről, hanem egy olyan eszköz megteremtéséről, amely a hírszerző szolgálatok számára megkönnyíti a megfigyelést és a vizsgálódást. Ezért alkalmazzák ezt a költséges rendszert elsősorban a „kockázatosabb” úti célok esetén. Gondolok itt például azokra a franciákra, akik Pakisztánba vagy Irakba utaznak. De ettől függetlenül, az a személy, ill. személyek, akik a személyes adatokhoz ily módon hozzáférhetnek, kellőképpen ugyanúgy nyilvántartandók.

Hatnapos őrizet

Az új törvény szerint egy terroristaügyben őrizetbe vett személy esetén az őrizet hat napig tarthat, kivéve ha az illető nemzetközi nyomozással, vagy egy merénylet fenyegető közelségével hozható kapcsolatba. A meghosszabbításról végül – egy szocialista képviselő javaslatára – a szabadságjogi bíró dönt. Tehát a képviselők sem feledkeztek meg önmagukról: egy olyan bizottság létrehozását követelték, amely az antiterrorista tevékenységeket is ellenőrzés alá veszi.