« Vissza: lapszemle tartalomjegyzék 

Az európai paradoxon
Why This Woman Smiling? – The European Paradox
By Fortune Investor’s Guide 2006
Fortune, January 16, 2006


A tapasztalt tengerentúli befektetők számára Európa inkább üdülési lehetőségeiről, mintsem a kedvező üzleti környezetről nevezetes. Párizs, London vagy Genf belvárosai lenyűgözők – ám a munkavállalók legnagyobb része keveset dolgozik. A polgári vasútközlekedés gyors és kényelmes – az adók viszont szupermagasak. Ha arról van szó, hogy hova vigyük a pénzünket, az Egyesült Államok, Ázsia vagy Latin-Amerika piacai közismerten kedvezőbb kilátásokkal kecsegtetnek Európánál.

A régi beidegződések azonban nem mindig állják meg a helyüket. Bár az öreg kontinens gazdasági növekedése elmarad Amerika és a feltörekvő ázsiai országok mutatóitól, azonban a kontinens részvénypiacainak éves forgalma lehagyja a Dow Jonest és a Kelet vezető tőzsdéit. A brit FTSE 15%-os, a francia CAC 22%-os, a svájci SNI 33%-os indexpont-emelkedést könyvelhetett el 2005-ben. Európa vállalatai közül így sokan értek el számottevő profitnövekedést, s válhatnak középtávon az amerikai cégek komoly riválisaivá.

„A lehangoló gazdasági környezet és a rendkívül sikeres részvénypiacok kettőssége egy igazi európai paradoxon. Gyakorlatilag pontosan az ellentéte az Egyesült Államoknak” – fogalmaz Philippe Brugere, a Franklin Mutual European Fund menedzsere.

Miért ilyen forrók a kontinens piacai? Több okot különböztethetünk meg. Egyrészt az itteni vállalatok az elmúlt időszakban komoly, felülről irányított változásokon estek át. A cégvezetések átalakították a vállalati struktúrákat, jelentős mennyiségű munkaerőt bocsátottak el. Az eddigieknél több figyelmet fordítottak a politikai klíma és a szakszervezeti hatások megfelelő kezelésére. Mindez megmagyarázza, miért nő egyidejűleg a termelés, miért emelkednek a részvényárfolyamok, és miért állít be egyre magasabb százalékszinteket a munkanélküliség Nyugat-Európában. Másrészt szintén a paradoxont magyarázó tényező, hogy a tudásalapú ágazatok (mint a biotechnológia vagy a gyógyszeripar) óriási összegeket fektetnek a kutatás-fejlesztésbe, mely folyamat fenntarthatósága érdekében rengeteget vásárolnak fel a biztos megtérülést ígérő amerikai részvényekből. A tengerentúli és ázsiai tudásszektorok ilyen jellegű igénye (s az ezekben rejlő lehetőség) magasabb fokozatra sarkallta Európa vezető vállalatait is, mint amilyen a német Siemens vagy a holland Philips.

S hogy mit tartogat a 2006-os év? Clas Olsson, az AIM European Growth igazgatója szerint a forgalom és az emelkedés mértékének további növekedésére számíthatunk az öreg kontinens értéktőzsdéin. A legígéretesebb európai vállalatok végre ki szeretnék venni a részüket a globalizáció dinamikájából.





© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány