« Vissza: lapszemle tartalomjegyzék 

Tartsátok a szemeteket Japánon
Keep Your Eyes On Japan
By Glenn Hubbard
Business Week, September 19, 2005


Az Egyesült Államok figyelme mind politikai mind gazdasági téren rendkívül hamar Kínára szegeződött, amely rohamos gyorsasággal világgazdaság egyik főszereplőjévé lépett elő. De hasonló figyelmet érdemelne a Japánban kibontakozó politikai dráma is, mely a miniszterelnök, Koizumi Junichiro reformkísérleteit kezdi körülvenni, amellyel az ország elavult pénzügyi rendszerének kíván hadat üzenni. Érthető azonban, hogy Japán kikerült az érdeklődés középpontjából, és helyét Kína vette át. Évi 9 százalékos GDP-növekményével Kína lassan elkezdett felzárkózni a 2,5 százalékos növekményt mutató Japán után, mely folyamat nem csupán ideiglenes jellegű. Elemzők számításai szerint Kínában a növekedés mutatója hosszútávon 8, míg Japánban 1,5 százalék körül várható. Azt azonban mégsem szabad elfelejtenünk, hogy Japán még mindig a világ második számú gazdasága, nemzeti jövedelme háromszorosa Kínáénak. Így Japán újbóli lendületvétele erőteljes lökést adhat a világgazdaságnak is. Koizumi pénzügyi reformjai pedig mind a termelékenységi, mind a növekedési ráták javulásával kecsegtetnek.

2001-ben Koizumi egy lomha gazdaságot örökölt, mely még az 1990-es tőzsdei és ingatlanpiaci válság utóhatásaitól szenvedett. Azonban a miniszterelnök jelentős előrelépést tett a bankrendszer átalakítása terén. A haszontalan kölcsönöket beszüntette, visszavágta a pazarló közmunka-projektek kiadásait. A postarendszer megreformálásával azonban nagy fába vágta a fejszéjét, melynek 3,3 billió dollár értékű betétei és életbiztosítási programjai az ország növekedési problémáinak a fő okai. A posta ugyanis komparatív előnyben van a magánszektor pénzügyi intézeteivel és biztosítóival szemben, mivel támogatott kamatlábakat nyújt ügyfeleinek. És mivel az állami támogatásokat szubvencionált hitelekre és közmunka-projektekre fordítják, a posta eltorzítást hoz a nemzeti tőke allokációjában. A reform így egyszerre teremtené meg a versenyhelyzetet a pénzpiac szereplői között és korlátozná a pazarló közmunka kiadásait. Koizumi célja az, hogy részekre ossza a postát – postai, banki, biztosítási és ingatlankezelő részlegre – melyek 2007-ig maradnának állami kézben. Azonban terve saját pártján belül is komoly ellenzékre talált, így mikor augusztus 8-án elveszítette a felsőházi sorsdöntő szavazást, behúzta a vészféket és szeptember 11-ére új alsóházi választásokat írt ki.

E vitában Amerika érdekeit Koizumi sikere szolgálná, hiszen egy politikailag és gazdaságilag megerősödött Japán egyben erősebb szövetségest jelentene a világpolitika színpadán. Ráadásul a sikeres japán pénzügyi reform például szolgálhat az olyan feltörekvő gazdaságok számára, mint Kína. Ebből a befektetők is profitálnának. Igaz, hogy napjaink sztárja e téren Kína, azonban ő és a hozzá hasonló országok nem rendelkeznek azokkal a jellemvonásokkal, ami éppen Japánt teszi kedveltté a külföldi befektetések számára. Ilyenek a kedvező üzleti légkör, a jogállamiság, a magas szintű infrastruktúra, a magasan képzett munkaerő és a tehetős fogyasztók. A pénzügyi reformok a lehető legjobb reményekkel kecsegtetnek ezeknek a további javulása terén – de nemcsak ott, hanem a növekedési mutatók javulása terén is.




© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány