Brüsszelben már régóta senki nem hisz abban, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává fogja kinőni magát. Legalábbis ezt határozták el Lisszabonban az állam- és kormányfők 2000-ben. Az EU nemcsak a munkaerőpiac kérdésében áll rosszul, de a kutatás területén is kevés előrelépés történt. Távol áll attól a célkitűzéstől, hogy a nemzeti össztermék 3 százalékát fordítsa kutatásra és fejlesztésre. 2003-ban ez az arány még csak 1,93 százalékot tett ki. Svédország és Finnország – az Unió két állama, amely teljesíti a kitűzött célt – már Lisszabon előtt is elérte a 3 százalékot.
Kutatásra és fejlesztésre szánt kiadások 2003-ban (a GDP százalékában mérve)
Finnország | 3,5 |
Japán | 3,14 |
USA | 2,59 |
Dánia | 2,52 |
Németország | 2,5 |
Franciaország | 2,15 |
EU-15 | 1,93 |
Nagy-Britannia | 1,8 |
Olaszország | 1,1 |
Spanyolország | 1,08 |
Görögország | 0,6 |