Az ENSZ válságban szenved. Az Egyesült Államokkal dúlnak a viták, pedig valaha ők voltak a fő támogatói a szervezetnek. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára az ezredforduló csúcstalálkozóján kifejezte szándékát, miszerint „az ENSZ-nek olyan szervezetnek kell lennie, amely megfelel a világ minden félre kiterjedő politikai kihívásainak, számolva a szervezetet érintő változásokkal a berlini fal ledöntése óta.”

A világ egyenlőtlenségei általában egy súlyponteltolódásnak tudhatók be, mégpedig a Biztonsági Tanács felé, amelyet leginkább az Egyesült Államok ural. Ennek köszönhetően mélyültek el az egyenlőtlenségek Észak és Dél között is. George Bush kinevezte John Boltont amerikai ENSZ-nagykövetnek, ami alapján feltételezhető, hogy az ENSZ nem a legjobb körülmények között fog megújulni. Annan és Bolton koncepciói ugyanis korántsem egyeznek, főleg, ha a Bolton Barry Goldwater, Ronald Reagan és George Bush szolgálatai alatt eltöltött harcias éveire gondolunk. Amerika iraki kalandjai is csak rontottak az ENSZ helyzetén, és megmutatták a gyenge pontjait. Barbara Delcourt, Denis Duez és Eric Remacle, a Brüszszeli Szabad Egyetem professzorai felvetik a kérdést: vajon az iraki háború egy új világrend előjátéka? „Nyilvánvalóan a nemzetközi vita egyelőre intraamerikai és intranyugati jellegű marad. […] Egy vita a hatalomról, a terjedésről, egy nép erejéről a nemzetközi szcénán, […] és a Nyugat erejéről, amely a bolygó fennmaradt részéből építene egy kényszerű viszonyítási pontot.”