Mit üzen nekünk a Katrina hurrikán? Sok mindent, amit egyébként is tudtunk. A politikai életünk mérgezett, de az volt már a Nixon-érában is. Ahogyan szeptember 11. egyesített bennünket érzelmileg, úgy osztott most meg a Katrina. A fekete lakosság magárahagyatottsága és Bush bizonytalan fellépése kérdések sokaságát vetette fel. A háborúellenes mozgalom az Irakban állomásozó haderőt hiányolta Louisianából. Néhány nap elteltével aztán úgy tűnt, helyreáll a rend: megérkeztek a mentőcsapatok erősítései, az elnök helyszíni terepszemléi egymást érték, s felmentettek néhány felelős tisztségviselőt is. A hurrikán azonban így is mindazt a népszerűséget visszavette Bushtól, amit szeptember 11. annak idején adott neki.

A demokraták nyilván nem hagyják majd kihasználatlanul a magas labdákat – de ha ők el is mulasztják a lehetőséget, a hozzájuk húzó média már garantáltan nem fogja. Bush számára a jelen és a közeljövő minden bizonynyal maga lesz a pokol – amit a minden eddiginél alacsonyabb népszerűségi mutatói is igazolnak. A belpolitikai vihart tetézi, hogy a Bush-doktrína eresztékei (a gonosz tengelyének egyetlen állama sem fejleszthet nukleáris fegyvereket) is erőteljesen repedeznek, te- kintettel Észak-Korea és Irán játszadozására a nemzetközi közösséggel. Amerika fele ma már az iraki háborút is hibás döntésnek ítéli, s a közel-keleti ország elhagyását szorgalmazza. A kérdés talán nehezebb, mint eddig bármikor: az amerikaiak által felállított új iraki vezetés hogyan tudná elkormányozni az országot, ha maguk az amerikaiak – a világ leggazdagabb katonai gépezete – sem képes erre?

Az Egyesült Államok szuperhatalomként, a védelmi kiadások folyamatos növelésével sem képes garantálni a saját maga által kitűzött katonai célokat, a költségvetési deficit dagad, és a Baby Boom nemzedék nyugdíjazásával az eddigieknél is nagyobb kihívásoknak néz szembe a társadalombiztosítás és a Medicare is. Az egyetlen reális opció tehát az, hogy ha szorul a hurok, az USA dönt. S a Katrina ma azt üzeni: gyere haza, Amerika. Ha pedig így lesz, van remény.