A távol-keleti országban tartott szeptember eleji választások üzenete: Japán készen áll a reformokra. A választásokon győztes Junichiro Koizumi nem is vesztegeti az időt, néhány órával megválasztása után egy 7 kilós iratköteget rakott a kabinet asztalára és kijelentette: "Ezt véghez visszük!" A régi és valószínűleg egyben az új kormánycsapat jól ismeri a papírokat: Koizumi reformreceptjei azok, melyeket a tokiói parlament megtagadott tőle, de jó kétharmados többséggel ezúttal véghez fog tud vinni. Az iratok különböző gazdasági-, szociálpolitikai-, közigazgatási-, és pénzügyi reformokat tartalmaznak, melyek Japánt a világ legversenyképesebb országává szeretnék emelni.

Koizumi első lépésként az állami posta privatizációját akarja keresztülvinni, melyet a felsőházban saját emberei is meghiúsítottak. A japán postabank több mint 2,5 milliárd euró betétjével a Deutsche Bank-ot háromszorosan is lehagyja, pénzt azonban mégsem hoz a konyhára. Inkább fordítva: a megtakarított összeg több mint fele alacsonyan kamatozó kormánykölcsönökbe van fektetve. A politikusok ebből a soha ki nem merülő forrásból finanszírozzák gyakran saját választókörzetükben a nem egyszer értelmetlen építési és infrastrukturális beruházásokat. A posta pénzéből majdnem 160 állami üzemet működtetnek, a jelenlegi árfolyam szerint évente 35 milliárd euróból.

Ennek a pazarlásnak szeretne Koizumi véget vetni és a posta számláján lévő pénzt a magángazdaságba forgatni.

Bár Koizumi választási győzelméhez nagymértékben hozzájárult az ország gazdasági fellendülése, a kormányzat hosszú távon mégis szerény célokat fogalmazott meg. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint a fejlett iparországok a globalizációra való tekintettel az elkövetkezendő 25 évben már elégedettek lehetnek azzal, ha átlagosan 15,-2 százalékkal tudják növelni gazdasági erejüket.

Koizumi a választások után első lépésként az áfa növeléséhez fog nyúlni. Bár kampányban az ellenzék éppen egy tervezett adóemelés programja miatt szerepelt rosszul, Koizuki tudja, hogy nem tudja megkerülni e kényes kérdést. Az államnak ugyanis szüksége van a többletbevételre ahhoz, hogy ne szakadjon szét a szociális háló. Jelenleg a költségvetés 40 %-át fordítják szociális kiadásokra. Tekintettel a csökkenő népességre ez egy időbomba. A nyugdíjalap az 1,2 milliárd euróval még telítve van ugyan , de 2007-től kezdve a babyboom- generáció nyugdíjba megy és onnantól kezdve minden egyes 55 millió munkavállalónak egy nyugdíjast kell eltartania..

Mivel ezzel a legtöbb japán tisztában van, az urnákhoz való járulásnál nem féltek a reformoktól, hanem inkább támogatták azt.