Franciaországban a bruttó hazai termékben mért „laza” 3-4%-os deficittel a probléma az, hogy az állambevétel 20%-át képezi. A befektetéseken kívüli kiadások már több mint 20 éve meghaladják a bevételek forgalmát. Ha a befektetéseket is nézzük, a vállalatokkal ellentétben az állam a törlesztésben gyengélkedik. „Erőssége” a kölcsönök. És így nő az adósság 2004 végére 1008 milliárd euróra, 2005 végére pedig előreláthatóan 1041,4 milliárd euróra.

Helytelen közlés

Az utóbbi években a kamatok csökkentése miatt kis mértékben nőtt a kiadások abszolút értéke, ami elterelte az államadósság növekedéséről a figyelmet. Ami még inkább elterelte, hogy inkább a bruttó hazai termék növekvő százalékait hangoztatták. Az állam, mikor a pénzügyi helyzetről tájékoztat, kiadásról és bevételről beszél. Ezzel csak az a probléma, hogy a kölcsönöket is bevételnek minősíti, és a visszafizetést is kiadásnak. 2004 végére a helyzet súlyosbodott: a kamatok újra magasak lettek.

	Az adósság kamata	Változás 2000-hez képest (%)	Deficit	Adósság	Változás 2000-hez képest (%)
2005	42,30	+10,2%	44,9	1053,0	+25,8%
2004	40,99	+6,7%	55,5	1008,1	+20,4%
2003	41,28	+7,5%	56,0	952,6	+13,8%
2002	39,56	+3,0%	31,1	896,6	+7,1%
2001	39,36	+2,5%	28,4	865,5	+3,3%
2000	38,40	-	32,7	837,1	-

Egy vállalat mihez kezdene ilyenkor?

Először is, hogy biztosítsa finanszírozásának egyensúlyát, vagyonából átengedne egy bizonyos nélkülözhető összeget, emelné tőkéjét, és tárgyalna bankjaival, hogy létrehozzanak egy olyan tervet, amelyből tartósan hasznot tudnak húzni. Kiadásait mindenképp visszafogná addig, amíg nem ért el pozitív eredményt. Továbbá egy költségvetésben különválasztjuk a közvetlen költségeket a közvetettektől. A közvetlen költségek esetében a sikeres termelőképesség feltételei adottak, és a mérnökök gyakorlatilag mindig ki tudják számítani, hogyan lehetséges a nyersanyagot minimális költséggel beszerezni, és a termelés időtartamát a lehető legkisebbre csökkenteni. A közvetett költségekkel több a probléma. Nagyobbak. Ráadásul az osztályvezetők szokása, hogy általában nagyobb létszámú személyzetre nyújtanak be kérelmet, hogy pl. jobban szemmel tarthassák az árukészletet, vagy hatékonyabb technikai ill. üzleti tanácsokhoz juthassanak. Ha vissza szeretnénk szorítani a közvetett alkalmazottak magas létszámát, tudnunk kell, hogyan hárítsuk a bizonyítás terhét a másik félre. Először is meg kell győződnünk a személyzet kompetenciájáról és megfelelő létszámáról. Ezt követően, minden évi 10 hónapot dolgozó személynek meg kell vizsgálni a hatékonyságát minden tevékenységre vonatkozóan, utána ki kell próbálni, hogy működik a dolog, ha 20%-al csökkentjük a létszámot.

Állami átértelmezés

A hatékonyság érdekében a módszer alkalmazható minden egyes hivatalra, beleértve azokat is, amelyek közvetlenül függenek az állami vezetőségtől. Az államon belül ez az olyan civil szervekre is visszatükröződne, mint a Nemzetgyűlés, a Szenátus, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Tanács, a regionális és általános tanácsok, a községközi szakszervezetek, és a városházák.

Végül érdekességképpen íme a 2004-es francia állami kiadások (milliárd euróban):

79,6 aktív dolgozók

35,8 nyugdíjak

41,0 hitelkamat

28,9 polgári és katonai beruházások

98,5 egyéb

____

283,8