Vajon új olajipari óriás bontakozik ki a szemünk előtt a CNOOC kínai vállalat amerikai felvásárlásai (konkrétan az Unocal nevű cég megvásárlása) kapcsán? Beigazolódhatnak-e azok a félelmek, amelyek az amerikai energiaellátás biztonságát féltik? A kínai olajtársaság vezetője, Fu Chengyu szerint az amerikaiaknak nem kell félnie vállalatától, még annak 18,5 milliárd dolláros amerikai bevásárlását követően sem. Sokakat azonban – beleértve Washington számos tisztségviselőjét – nehéz meggyőzni. Fenti üzlet messze az eddigi legnagyobb kínai beruházás az Egyesült Államokban, melynek célja a szakértők jelentős része szerint az olajkészletek biztosítása Kína számára – és Amerika terhére.

Az elmúlt hónapokban a Fehér Ház környékén fokozódott a lobbytevékenység, amely a felvásárlás megakadályozását sürgette. A CNOOC elnöke azonban csak legyint a beruházást körülvevő, tapintható feszültségekre: „Azt hiszem, a kínaiakat szinte sohasem értették meg, s most sem értik.” Majd egyszerű érvelést választ: „Pedig nekik is egy szívük van és két szemük. A kínaiak sem szörnyetegek.” Mr. Fu ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy vállalata némileg eltér a legtöbb kínai cégtől, mert nagyobb függetlenséget élvez Pekinggel szemben. Bár a CNOOC egyike Kína három legnagyobb olajtársaságának, a másik kettőnél sokkalta mozgékonyabb és élénkebb a nemzetközi piacokon. Több tízezer alkalmazottjának például vállalati campusokban tart fenn saját kórházakat és oktatási intézményeket. A három legnagyobb közül a CNOOC a legfiatalabb (1982-es alapítású), ám már most a leg nemzetközibb is. Ezt jelzi, hohy Fu a Dél-Kaliforniai Egyetemen szerezte diplomáját, s tökéletes angoltudását tárgyalásai során, azóta is a cég függetlenségének egyik fontos jeleként kezeli.

Saját bevallása szerint az Unocal megvásárlása mögött sem valamiféle kormánynak tett szolgálat, hanem a részvényeseknek juttatandó újabb érték megszerzése áll. Kétkedésre adhat okot ugyanakkor, hogy a CNOOC részvényeinek 70%-a a kínai állam kezében van. Másrészt Fu, a vállalat kommunista párti munkaközösségének vezetőjeként jelentéseket köteles tenni a kormányzatnak. Amikor az elnök megjegyzi, hogy a cég tőkéjének jelentős része „kereskedelmi bankoktól” származik, meg kell jegyeznünk, hogy az amerikai üzlethez szükséges 16 milliárd legnagyobb részét a Kínai Kereskedelmi Bank állta. Mindezek alapján pedig Jason Kindopp, a New York-i Eurasia Group elemzője egyértelműnek látja, hogy a CNOOC egy folyamat előfutára, melynek során Peking igyekszik biztosítani Kína számára az olajtartalékokat nemzetközileg versenyképes nagyvállalatok felépítésével, melyek külföldi felvásárlásokat visznek véghez, országról országra a nyugati világban.