Az euróövezet gazdasági növekedése számottevően lassult 2004 második felében, s az ennek semlegesítése érdekében foganatosított intézkedések csupán mérsékelten voltak képesek kifejteni pozitív hatásukat. A magas és illékony olajárak, valamint a strukturális merevség nagymértékben hozzájárult ehhez a stagnáláshoz a privát fogyasztásban és a beruházásokban egyaránt, miközben a fiskális óvatosság szülte Stabilitási és Növekedési Paktum (Stability and Growth Pact) alkalmatlanná tette a nemzeti kormányzatokat arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak.

Az euró további erősödése egyes országok kereskedelmi egyensúlyát veszélyezteti. Azok a várakozások pedig, amelyek az idei 1,5%-os átlagos növekedési ütem 2006- os 2%-ra emelkedését prognosztizálják, komoly kockázatokkal kell, hogy szembenézzenek – elsősorban a magas olajáraknak és a nemzetközi egyensúlytalanságnak köszönhetően. Ugyanakkor az euróövezeten kívüli Európában tapasztalható növekedés robusztus jellegű, s nagyban eredménye a Közép-Európára jellemző erős gazdasági aktivitásnak, csakúgy, mint az a skandináv országokban megfigyelhető.

Tény azonban, hogy az euróövezet gazdasági gyengélkedése kihat az EU-25-ök átlagteljesítményére, így Közép-Európára is, melynek eredményeképpen az EU átlagos növekedése csupán 2% körül alakul éves szinten (a folyóirat 2,25%-os, januári becslésénél is alacsonyabb mértékben tehát). Az új tagországokban az erős exportnövekedés és az egészséges beruházási környezet segíti a privát fogyasztási szint moderálását is, s a közeljövő kockázatait talán némileg semlegesítheti az euróövezethez történő csatlakozás érdekében foganatosított reformfolyamat.