Ez a kutatás az egyenlőtlenségek és a növekedés közötti kapcsolat, valamint a növekedés vizsgálatának és a kormányzat szegénység felszámolására fordított kiadásainak az empirikus elemzését tűzte ki célul. Azt az általános meggyőződést szerettük volna próbára tenni, amely szerint a bérek terén fennálló egyenlőtlenség automatikusan negatív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.

A kutatás eredményei szerint rövid és középtávon az adott országban tapasztalható bevételkülönbségek növekedése egyenesen pozitív hatással is lehet a növekedésre. Ennek az egyenlőtlenséget a növekedéssel összekötő pozitív kapcsolatnak az egyik legfontosabb potenciális forrása a hitelpiacok tökéletlensége lehet. Hosszú távon ugyanakkor tény, az egyenlőtlenségek a növekedésre inkább kedvezőtlen tényezővé alakulnak át.

A növekedés egy főre jutó arányszámai természetesen a szegénység felszámolására fordított magasabb költségvetési számokat eredményezhetnek. A szegénység mértékének változásai hasonló gazdasági növekedési mutatókkal arányosak a bérezési egyenlőtlenségek szintjével egy-egy országban. Azaz: a szegénység nő, ha az egyenlőtlenségek okozta negatív hatás nagyobb erejű a gazdasági növekedéstől függő, szegénység csökkentésére fordított keretszámoknál. Ugyanannyi egy főre eső növekedés esetén a szegénység mértéke az egyenlőség kezdeti fázisaiban járó országok esetén csökken.

Összességében a növekedés a szegénység felszámolására fordított mutatók nagyobb csökkenéséhez vezet az egyenlőtlenséggel jellemezhető országokban, mint az egyenlőséget mutatókban.