Az elmúlt hét legfontosabb állásfoglalása nem Vlagyimir Putyintól vagy George W. Bushtól származik, hanem Ali Naimitól, Szaúd- Arábia olajügyekért felelős miniszterétől. Naimi kijelentette, hogy az olajárak 40 és 50 dollár között fognak maradni a 2005-ös esztendőben. Az elmúlt két évben az OPEC hivatalos célszámai 25 dollár körül mozogtak. Naimi állásfoglalása azt jelzi, hogy Szaúd-Arábia nem csupán ideiglenes és gyorsan mulandó jelenségnek tartja a mostani magas árakat.

Ezzel igen közel értünk az olajkérdés megoldásához. A következő napokban George Bush akár ezzel a beszéddel is nyilvánosság elé állhat: „Mi mindannyian aggódunk, hogy termékenységünk jó részét olyan energiából fedezzük, amelyik a világ egyik legszeszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb régiójából származik. Ez a függés komoly politikai és környezeti kockázat mindannyiunk számára. Ám most itt egy lehetséges megoldás, amelyet az Egyesült Államok követni fog.”

„Eljött az idő, hogy kihasználjuk a lehetőséget elektromossággal és alkoholbázisú cellákkal működő autók gyártására. Kormányom ezenfelül minden szükséges lépést megtesz, hogy elérje, egy gépkocsi az eddigi 300 mérföld/gallon fogyasztásról 500 mérföld/gallonra javítsa teljesítőképességét. Ez a forradalmi folyamat drámaian csökkentené függésünket a külföldről származó olajtól, s hosszú távon még a kiotói szerződés ratifikációját is lehetővé teszi majd” – folytathatná az elnök.

Szeptember 11. óta számos terven dolgoztak már az energiaszükséglet megoldására. A válasz alighanem a hibrid technológia. Egy hibrid üzemű autó képes az akkumulátorral vagy benzinnel történő működésre is. A Ford, a Honda, a Toyota és a DaimlerChrysler egyaránt dolgozik a technológia továbbfejlesztésén – ami a nyilvánosságra kerülő adatok szerint meglehetősen gyorsan zajlik. Messze még a cél, a jelenlegi benzinüzemű autók teljesítményének elérése pusztán hibrid technológiával; de a lépések ennek irányába folyamatosak.

Természetesen felmerülhet a kérdés, ha minden a lehető legjobb úton halad, miért kellene bármit is tennie a kormányzatnak? Azért, mert ez nem tisztán szabad piac. Az olaj- és autóipar nagyvállalatai kifejezetten abban érdekeltek, hogy a lehető legkevesebb dolog változzon. A szállítási költségek csökkenése vagy megszűnése, az új technológiák eredményezte új lobbik megjelenése Washingtonban egyik nagyvállalatnak sem érdeke. Az ügyes kormányzatnak itt az a felelőssége tehát, hogy erős ösztönzést gyakoroljon az új technológia fejlesztésére fordított még nagyobb összegek érdekében.