Peking, kérünk, tégy valamit – bármit! – a merev és hajthatatlan pénzügyi rezsimeddel, és értékeld végre újra a jüant! Ez az üzenete Washingtonnak, Tokiónak, Londonnak és minden más fontosabb pénzügyi központnak Kína felé az elmúlt hónapokban. A politikusokhoz hasonlóan a nagyvállalatokról sem feltételeznénk, hogy érdekük a merev kínai valutapolitika. Ám tévedünk. A legtöbb kínai részleggel rendelkező, nyugati székhelyű multinacionális vállalat egyáltalán nem aggodalmaskodik a jüan árfolyama miatt, azt ott és úgy tartják maguk számára megfelelőnek, ahol ma is van.

Ahhoz, hogy megérthessük ennek okát, a politika mögött néhány számadatot kell szemügyre vennünk. Kína elmúlt évi 593 milliárd dolláros exportbevételének 55%-a külföldi beruházásokból eredt. 2004-ben több mint 6 milliárd dollárnyi új külföldi beruházás érkezett az országba. A gyengébb jüan pedig olcsóbb földet és munkaerőt jelent, valamint megteremti a kínai export versenyképességét. „Kína különös fontosságának tudatában, melyet gyártóhelyszíneink között tölt be, egyáltalán nem érdekünk a jüan értékének megváltoztatása” – mondja a szöuli központú LG Electronics egyik igazgatósági tagja.

A legtöbb amerikai nagyvállalat hasonló következtetésre jutott, még ha árnyaltabban is fogalmaznak. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke, Emory Williams leszögezi: „Nincs kialakított véleményünk a valutaárfolyamot illetően.” Ez a valóságban annyit tesz: a szövetség tagjai nem kiáltoznak torkuk szakadtából. Az amerikai és európai vállalatok azonban inkább tagadják aggodalmaikat.