Minden egyes nap on-line naplóírók, úgynevezett „bloggerek” milliói osztják meg gondolataikat a globális hallgatósággal. A nemzetközi média és az internet eszközeinek kombinálásával valódi viták alakulnak ki olyan témákban, mint az emberi jogok Kínában vagy az Egyesült Államok szerepvállalása Irakban. E hobbin keresztül egy új médium születésének lehetünk szemtanúi, amely akár gyökeresen megváltoztathatja az újságírók és politikai döntéshozók környezetét.

A blogok (weblogok) periodikusan frissített személyes írások, on-line kommentárok minimális vagy teljesen mellőzött hagyományos szerkesztéssel. A frissítéseket leggyakrabban „post”-nak nevezik, és azok kronologikus sorrendben követik egymást. A blogok számos funkciót betölthetnek, így szolgálhatnak személyes naplóként, politikai analízisként, de szólhatnak az illető bármely érdeklődési köréről, számítógépekről vagy pénzről stb. A blogok száma drámaian emelkedik az elmúlt években. 1999-ben mindössze 50 körül mozgott a világhálón fellelhető blogok száma, ez ma már 4,1 millió körülire tehető, és még a 2005-ös évben meghaladhatja a 10 milliót. A blogok olyan elterjedt és közkedvelt formává váltak, hogy számos médium immár saját internetes naplót tart fenn hivatalos honlapján, teljes munkaidős rovatvezetőket alkalmazva.

A blogok már ma hatással vannak az amerikai politikára. Az öt legkedveltebb politikai blog naponta több mint félmillió látogatót fogad. A Fehér Ház internetes kapcsolatokért felelős vezetője szerint a „blogoszféra” immár megkerülhetetlen hatással rendelkezik, mert gyökeresen új módon és a korábbinál sokkal szabadabban hoz nyilvánosságra információkat és véleményeket – nem utolsósorban botrányos újdonságokat. Ám felmerül a kérdés, befolyásolhatják- e a blogok a globális politikát? A kormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy civil mozgalmakkal szemben a blogok nem tűnnek igazán láthatónak és befolyásosnak a nemzetközi színtéren. Az elmúlt évek tanulmányai szerint az amerikaiaknak mindössze 4-5%-a látogat blogokat információkért vagy álláspontok megismeréséért. A „blogoszférának” nincs intézményesült központja, és a „résztvevők” között csupán egy minimális ideológiai konszenzus lelhető fel (s az sem mondható politikainak). A blogok nem rendelkeznek bevétellel, és túlnyomó többségük nem is közérdekű témákkal foglalkozik. S mégis. Lehetséges-e, hogy ez a decentralizált világ befolyással bírjon valaha is?

Igen, lehetséges, mert a blogok egyre inkább saját részt szakítanak maguknak a nemzetközi média világából. Ennek számos oka lehet, hogy a legszembetűnőbbet említsük: a blogok a nyomtatott sajtónál vagy az elemző könyveknél sokkal gyorsabban képesek reagálni az aktuális hírekre. Ráadásul a hagyományos média hierarchikus rendszere egyre nehezebben boldogul a globális térrel – szemben a decentralizált csatornákkal. Nagy jelentőségű lehet az a különbség is, mely szerint az internetes blogok révén eddig nyilvánosságot nem kapó, hétköznapi, ám karakteres véleménnyel rendelkező polgárok („az utca emberei”) tehetik közzé meglátásaikat, amelyek befolyásolhatják a politikai döntéshozók társadalmi vélekedésekről kialakított képét.

A „blogoszféra” világa nem csupán mennyiségileg mutat folyamatos fejlődést. A „linkek” útján egymáshoz mindig is kapcsolódó internetes naplók napjainkra megkezdték egy tudatos hálózat kialakítását, amelynek csomópontjai összegyűjtik és rendszerezik a különböző blogokra újonnan felkerült információkat, és rajtuk keresztül minden érdeklődő gyorsan tájékozódhat közöttük. A hagyományos típusú médiumokkal szemben komoly előnyt élveznek a bloggerek, amennyiben ők rendelkeznek az esetleges hibák vagy pontatlanságok utólagos, nyomtalan kijavításának képességével. Egy kis érdekesség: a média világának vezetői, szerkesztők, riporterek és rovatvezetők egyre nagyobb számban kezdenek bele saját, személyes blogok indításába.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a bloggerek maguk is döntő mértékben függenek a hagyományos média csatornáitól, hiszen információélményeik jelentős részét azokon keresztül szerzik be. Ez a függés a tendenciák szerint egyenesen a saját sikerükből eredő bukásra kárhoztathatja a bloggereket: a kezdetekkor pusztán személyes élményekre és gondolatokra épülő „blogoszférát” egyre inkább áthatják a közszájon forgó politikai és közéleti ügyek. Ennek megfelelően az internetes naplók fenntartóinak új harcra kell felkészülniük, a cenzúrát szorgalmazó kormányzati fellépésekre, amelyekre például Dél- Koreában és immár az Egyesült Államokban is találunk példát.

A belátható jövőben az egyre terjedő és növekvő számú blogok valószínűsíthető sorsa az, hogy a civil társadalom képviselőitől ugyanezen tömeg képviselői számára készülő információs csatorna marad, ám egyre fontosabb adalékként szolgál majd a társadalmi és politikai kérdésekkel, közvélekedéssel és közvéleménnyel foglalkozó szakemberek és döntéshozók számára.