DR. MUNDRUCZÓ GYÖRGYNÉ főiskolai docens, DR. SZENNYESSY JUDIT tanszékvezető főiskolai tanár.
A cikk teljes, szerkesztetlen, színes változata letölthető.
Bevezetés
A 2001. január 15-én meghirdetett Széchenyi Terv egészségturizmus-fejlesztési programja nyertes pályázatainak sorsáról csak kevés információnk van, az elkészült objektumok üzemelési jellemzőiről és hatásairól pedig lényegében semmilyen adattal nem rendelkezünk.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyilvántartása szerint az egészségturisztikai fejlesztések nyertes pályázatainak száma több mint 100, és a beruházások kb. 70 településen valósultak, illetve valósulnak meg.
A nyertes pályázatok nemcsak a fejlesztésekhez nyújtott állami támogatások nagyságrendje (kb. 30 milliárd Ft) miatt érdemelnek figyelmet, hanem azok közvetlen és közvetett gazdasági hatásai miatt is.
A Széchenyi Terv által támogatott egészségturisztikai projektek közül 2003 végén már 34 projekt üzemelt, 2004-ben pedig további 33 új/megújult egészségturisztikai létesítmény fogad látogatókat.
A program Magyarország turisztikai kínálatának színvonalát, területi szerkezetét jelentősen megváltoztatta. Az állami támogatásoknak köszönhetően olyan településeken is történt fürdőfejlesztés (esetenként ún. zöldmezős beruházás) és wellness-szálloda építése, ahol eddig a turisztikai attrakciók és az infrastruktúra hiánya miatt nem volt jellemző a turizmus.
Az egészségturisztikai fejlesztések legfontosabb feltételezett hatása az volt, hogy a fürdőfejlesztések turisztikai attrakciókként növelik az adott települések (és Magyarország) turisztikai vonzerejét, és további turisztikai beruházásokat ösztönöznek. A kínálatfejlesztés e formája csökkenti a nemzetközi és belföldi turisztikai kereslet területi és időbeni koncentrációját, és hozzájárul a turizmus kedvező gazdasági hatásainak felerősítéséhez.
A Polgári Magyarországért Alapítvány által támogatott kutatás azt vizsgálja, hogy az egészségturisztikai fejlesztések milyen gazdasági hatásokkal járnak a fogadóhelyeken és nemzetgazdaságilag.
A kutatás célja és módszere
A kutatás 11 településen, primer kutatás segítségével azt vizsgálta, hogy a Széchenyi Terv egészségturizmus-fejlesztési beruházásai hogyan élénkítették a települések s ezáltal az ország gazdasági életét, milyen további fejlesztéseket generáltak és generálnak, hogyan ösztönözték a kis- és középvállalkozások tevékenységét, mi jellemzi a létesítmények működését, és melyek az üzemelés főbb gazdasági hatásai, s a fejlesztések befolyásolják-e a helyi lakosok életét, szabadidő-eltöltését.
A kutatás főbb céljait az alábbiakban határoztuk meg:
11 településen tételesen vizsgálni a Széchenyi Terv egészségturisztikai alprogramja támogatásával (is) megvalósuló beruházások helyi gazdasági hatásait (közvetlen, közvetett, illetve tovagyűrűző hatásokat).
A 11 egészségturisztikai beruházás nemzetgazdasági szintű hatásainak bemutatása.
A kutatásba bevont 11 új/megújult egészségturisztikai létesítményeinek üzemelésével összefüggő helyi és nemzetgazdasági hatások bemutatása.
A 11 létesítmény látogatóforgalmának keresleti jellemzőinek bemutatása.
A helyi lakosok és vállalkozók véleményének feltérképezése reprezentatív mintavétellel.
A Széchenyi Terv által támogatott 11 egészségturisztikai létesítmény kutatási eredményei alapján országos adatok becslése. Az egészségturisztikai fejlesztések településszintű gazdasági hatásainak elemzéséhez nagyrészt a primer kutatások segítségével nyert adatokat, információkat használtuk fel.
Statisztikai adatokat a Széchenyi Terv nyertes egészségturisztikai pályázatairól és az állami támogatás nagyságáról, valamint a kereskedelmi szálláshelyi forgalom növekedéséről gyűjtöttünk.
Primer kutatás segítségével
11 településen 1088 helyi lakos véleményét ismertük meg szóbeli kérdőíves megkérdezéssel az egészségturisztikai beruházások településre gyakorolt hatásáról és a lakosság fürdőlátogatási szokásairól,
11 településen 287 vállalkozó véleményét tudakoltuk szintén szóbeli kérdőíves megkérdezéssel az egészségturisztikai beruházás vállalkozásokra gyakorolt hatásáról, a település gazdasági helyzetére ható változásokról és a további fejlesztési irányokról,
a 11 településen mélyinterjúkat folytattunk:
| az önkormányzatok polgármestereivel vagy alpolgármestereivel, |
| az egészségturisztikai objektumok vezetőivel. |
A kutatásba bevont települések kiválasztásához az alábbi feltételeket állítottuk:
A települések száma legalább 15%-a legyen azon településeknek, ahol egészségturisztikai beruházás valósul meg.
A kiválasztott települések lehetőség szerint az ország különböző régióiból kerüljenek ki.
A beruházás üzemelése minimum fél év, lehetőleg több mint egy év legyen.
A beruházás értéke projektenként haladja meg a 150 millió Ft-ot.
A települések között legyenek turisztikai fogadóhelyek és olyan városok, ahol a turizmus fejlődését az egészségturisztikai beruházás indítja el.
A primer kutatásokat az alábbi 11 településen végeztük:
Berekfürdő, Cegléd, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Kehidakustány, Mórahalom, Pápa, Sárvár, Tótkomlós és Zalakaros.
A vizsgálatba bevont városok legfontosabb adatait az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat: A vizsgálatba bevont települések jellemzői
A lakosok száma alapján lényegében három csoportba oszthatjuk a vizsgált településeket:
Kistelepülések, 10006600 lakossal (Berekfürdő, Kehidakustány, Zalakaros, Tótkomlós, Mórahalom).
Közepes városok, 15 00038 000 lakossal (Sárvár, Pápa, Hajdúszoboszló, Gyula, Cegléd).
Egy nagyváros 135 000 lakossal (Győr).
A települések közös jellemzői:
A vidéki települések átlagához képest alacsony a regisztrált munkanélküliség (kivétel Mórahalom). A korábbi évekhez képest mindenütt csökkent a munkanélküliség. Több településen a környékről járnak be dolgozni.
Fejlett az infrastruktúra (kivétel Tótkomlós csatornázottsága). Ahol nincs pontos adatunk a csatornázottságra, ott is legalább 60-70%-os annak kiépítettsége.
A településekre a bevándorlás jellemző (kivétel Győr és Tótkomlós).
A települések eltérő jellemzői:
Két településen a fürdő a II. világháború előtt épült, 3 helyen zöldmezős beruházás történt.
A települések egy része hagyományos turisztikai fogadóhely (pl. Berekfürdő, Gyula, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Sárvár), más települések éppen a fürdőfejlesztéssel lépnek a turisztikai fogadóhelyek körébe (pl. Kehidakustány, Pápa, Mórahalom, Tótkomlós), s van, ahol az egészségturisztikai beruházás a várostól izolált turisztikai fejlesztést alapozott meg (pl. Cegléd).
A kutatási eredmények összefoglalása
Egészségturisztikai beruházások 2001-2003-ban
A 2001. szeptember 1-jén, a Széchenyi Terv keretében meghirdetett egészségturisztikai pályázatok célja az volt, hogy a már meglévő létesítmények fejlesztésére és új objektumok létrehozására ösztönözze a befektetőket. A pályázatokon elnyerhető költségvetési támogatás fürdőfejlesztés esetében a fejlesztés teljes összegének maximum 50%-a, legfeljebb 1 milliárd Ft, míg szállodaberuházás esetében a beruházás teljes összegének 15%-a, maximum 500 millió Ft volt.
Szakértői számítások az állami támogatás minden forintjához további 1,42 Ft vállalkozói tőke megmozgatását jósolták.
A Széchenyi Terv TU1-es és TU2-es programja támogatásával megvalósult beruházások adatait a vizsgált 11 településen a 2. táblázat mutatja be.
2. táblázat: ET-beruházások 20012003-ban
A gazdasági hatásvizsgálat 11 célobjektumának főbb jellemzői:
Egy településen nem a fürdőt, hanem a fürdőtől független új gyógyszállodát vontuk be a vizsgálatba.
Két projekt a wellness- és gyógyfürdő mellett szállodaberuházást is magában foglalt.
A vizsgált 11 objektumból 9 önkormányzati (90-100%) tulajdonban van.
A beruházások átfutási ideje nagyon rövid, 12-15 hónap volt.
Ez utóbbi részben annak tudható be, hogy a létesítmények kiválasztásánál mint arról korábban írtunk fontos szempont volt a minimális 6 hónapos működési idő. Azokat a beruházásokat tehát eleve kihagytuk, ahol akadozott az építés.
Mindazonáltal komoly teljesítménynek tekintjük, hogy a 2001 szeptemberében meghirdetett pályázatokból 2003. év végén már 34 létesítmény működött, ösztönözve a turistaforgalmat, és bevételt biztosítva a tulajdonosnak.
A 11 település összesített adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az állami támogatás hatására nemcsak a tervezett beruházási érték jött létre, hanem a tervezettnél 20,5%-kal nagyobb közvetlen beruházási érték valósult meg. Ez azt is jelenti, hogy az 1 Ft állami támogatás által ösztönzött saját, közvetlen beruházási érték pályázatban vállalt tervezett 1,15 Ft mutatója a tényadatok alapján 1,59 Ft-ra emelkedett.
Az állami támogatás aránya a tényleges beruházási érték 38,5%-a, ebből a Széchenyi Terv TU programja keretében nyújtott támogatás kb. 36% volt.
A létesítmények tulajdonosainak többsége a saját forrás egy részét hitelfelvétellel biztosította.
Beruházási multiplikátor hatás
A Széchenyi Terv egészségturisztikai fejlesztési alprogramjának egyik kormányzati célja a beruházások multiplikátor hatásának kihasználása volt. Erre vonatkozóan készültek becslések és számítások, azonban a tényleges hatások csak primer kutatás segítségével mutathatók ki.
A gazdasági hatásvizsgálatnak egyik fő célja az volt, hogy bemutassuk, hogy az egészségturisztikai beruházások (gyógy- és wellnessfürdők, -hotelek) milyen további közvetett és tovagyűrűző beruházási hatásokkal, azaz multiplikátor hatással jártak a fogadóhelyeken.
E cél érdekében az egészségturisztikai beruházások hatásait két idősávban vizsgáltuk:
a) a fürdőfejlesztéssel párhuzamosan, 20012003-ban (közvetett hatás),
b) a létesítmény üzembe lépését követően, 20042006-ban (tovagyűrűző hatás).
A primer kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a Széchenyi Terv TU1 és TU2 nyertes pályázatai szinte azonnal ösztönzően hatottak a települések turisztikai fejlesztéseire, elsősorban a kereskedelmi szálláshelyi beruházásokra. Ezekről a mélyinterjúk során igyekeztünk információkat szerezni. Nem tekinthetünk természetesen minden megvalósult szálláshelyfejlesztést a fürdőberuházás által ösztönzött beruházásnak, ezért számításainkban csak azokat a fejlesztéseket vettük figyelembe, ahol a direkt ok-okozati kapcsolat kimutatható volt.
A tovagyűrűző hatásokra vonatkozó információkat egyrészt az egészségturisztikai létesítmény vezetőjétől (jövőbeni fürdőfejlesztés), másrészt az önkormányzat képviselőjétől kaptuk.
A Széchenyi Terv TU1 és TU2 programja által (is) támogatott 11 egészségturisztikai projekt
A 20 879 299 ezer Ft tényleges beruházási értéke a kutatásba bevont településeken a fürdőfejlesztéssel párhuzamosan további 11,7 milliárd Ft magánerős beruházási érték megvalósulását ösztönözte, s a 20042006. években várhatóan 24,6 milliárd Ft, főleg magas színvonalú kereskedelmi szálláshely-beruházásokat (4*-os wellness- szállodák és kempingek) indukál. A 20042006 között tervezett fejlesztések többségét már konkrét tervek, illetve szerződések támasztják alá (pl. Sárváron), illetve néhány beruházást már át is adtak üzemelésre (pl. Győrben, Pápán, Cegléden).
Az egészségturisztikai beruházások hozzájárulása a GDP-hez
Az egészségturisztikai beruházások nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelésének egyik fontos összefüggése a beruházások hozzájárulása a GDP-hez.
Az egészségturisztikai beruházási projektek GDP-hozzájárulását az EUTREND tanulmány ÁKM-alapú adatainak felhasználásával számítottuk ki.
A számításokhoz felhasznált arányok a következők voltak:
Végső felhasználás = az egészségturisztikai építőipari beruházási érték 90%-a.
Az építőipar halmozott importhányada: 21,4%.
Az építőipar által előállított GDP: végső felhasználás mínusz import. Összefoglalva a beruházások GDP-re gyakorolt hatásvizsgálatával kapcsolatos főbb kutatási eredményeket:
A 11 településen vizsgált, 2003 év végéig átadott egészségturisztikai beruházások GDP-hozzájárulása 14,8 milliárd Ft volt.
A beruházási multiplikátor hatás figyelembevételével a 20012006 időszakban a GDPhez való hozzájárulás becsült értéke jelenlegi árszínvonalon számolva 37,7 milliárd Ft lesz, évenként átlagosan 7,5 milliárd Ft.
3. táblázat: Egészségturisztikai beruházások hozzájárulása a GDP-hez
Országos becsült adatok:
A Széchenyi Terv keretében Magyarországon megvalósuló 98 milliárd Ft-ra becsült egészségturisztikai beruházások közvetlenül összesen 69,436 milliárd Ft GDP-növekedést eredményeznek.
A multiplikátor hatás figyelembevételével számított GDP-növekedés 20012006 között összesen 176,7 milliárd Ft lesz.
Az egészségturisztikai beruházások hatása az államháztartási bevételekre
Az egészségturisztikai beruházásokkal összefüggő államháztartási bevételek alakulása a jövedelemhatás mellett a beruházásokhoz nyújtott állami támogatások miatt is fontos kutatási cél volt.
A számítások kiinduló adatai a következők: Végső felhasználás = egészségturisztikai beruházási érték 90%-a.
Egészségturisztikai beruházás összes államháztartási bevétele = a végső felhasználás 36,5%-a.
A 11 településen, a beruházások államháztartási bevételre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatási eredményeket röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze:
A 2003 végéig átadott 11 egészségturisztikai beruházás nemzetgazdasági szinten 6,9 milliárd Ft-tal növelte az államháztartási bevételt.
A 11 településen 20012006 között már megvalósult, illetve tervezett turisztikai beruházások (beruházási multiplikátor hatás) az államháztartást összesen 17,5 milliárd Ft-hoz juttatják.
2003 végéig a beruházók a beruházás teljes összege után 4,2 milliárd Ft áfát igényelhettek vissza, amit államháztartási kiadásnak kell tekintenünk, a 11 projekttel kapcsolatos összes államháztartási kiadás becsült összege 12,3 milliárd Ft (8,1 milliárd támogatás + 4,2 milliárd áfa).
A 11 településen megvalósult (illetve megvalósuló) beruházások multiplikátor hatása következtében az államháztartás összesen 17,5 milliárd Ft bevételhez jut. Így a beruházással kapcsolatos államháztartási egyenleg 20012006 között +5,2 milliárd Ft.
Amennyiben figyelembe vennénk a többletberuházások áfa-visszaigénylését is (összesen 10,65 milliárd Ft), a 11 településen megvalósult egészségturisztikai beruházásokkal összefüggésben képződő 17,5 milliárd Ft államháztartási bevétellel szemben 18,72 milliárd Ft (10,65+8,07) kiadás állna, amelynek egyenlege: 1,22 milliárd Ft. Eközben a beruházások folyamatos üzembe helyezése jelentős többletbevételhez juttatja az államháztartást. Erre az üzemelés jövedelemhatásának vizsgálatánál térünk ki.
Országos becsült adatok:
Számításaink szerint a Széchenyi Terv egészségturisztikai programja keretében megvalósult (megvalósuló) gyógy- és wellness-fürdő, illetve szállodaberuházások 32,2 milliárd Ft államháztartási bevételt eredményeznek. A beruházások multiplikátor hatását figyelembe véve 2006- ig összesen 82 milliárd Ft államháztartási bevételhez jut a költségvetés.
A TU1-TU2-es projektek támogatására az állam összesen 30,9 milliárd Ft-ot fordított, a beruházók által visszaigényelt áfa számított összege 19,6 milliárd Ft volt (együtt 50,5 milliárd Ft). Az államháztartás többletbevétele tehát 2006-ig 31,4 milliárd Ft lesz.
Amennyiben figyelembe vesszük a közvetett és tovagyűrűző beruházások utáni áfavisszaigénylést is a fenti számítási metódust követve , a beruházások államháztartási egyenlege 1,33 milliárd Ft lenne, ami nagyságrendileg nem jelentős negatívum. Ugyanakkor ismét utalnunk kell a beruházások üzemelésével összefüggő jelentős államháztartási többletbevételre.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az egészségturisztikai beruházásokhoz nyújtott állami támogatások összege, a beruházási multiplikátor hatás következtében a visszaigényelt áfa teljes összegének figyelembevételével is már a beruházások üzembe lépését megelőzően nagyjából visszaáramlik a központi költségvetésbe.
Az egészségturisztikai létesítmények üzemeltetésével összefüggő gazdasági hatások
A vizsgált új/megújult egészségturisztikai létesítmények többsége 2003-ban kezdte meg működését. Az új létesítményeknek értelemszerűen nincs felújítás előtti adata. A régi fürdők esetében jóllehet jelentős kapacitásbővülés történt 2001-et tekintjük bázisévnek. Az üzemelésre vonatkozó adatok értelmezésénél fontos tudni, hogy a létesítmények egy része 2003 tavaszán, közepén, illetve őszén kezdte meg működését, tehát a 2003. évi adatok nem teljes évre vonatkoznak. A növekmény kiszámítása a 2004-es év adatai alapján történt.
Napjaink egyik új gazdasági jelensége, a szolgáltatások kiszervezése a gyógy- és wellness-fürdők esetében is gyakori. Mindazonáltal nem tekinthetjük minden létesítményre jellemzőnek. (A foglalkoztatási adatok alapján látható, hogy ez az adott fürdőben milyen mértékű.)
A szolgáltatások kiszervezése témánk szempontjából azért fontos, mert annak nagyságrendje alapvetően befolyásolja a létesítmények üzemelésével összefüggő közvetlen gazdasági hatásokat, az árbevétel nagyságától a központi költségvetési befizetésekig.
Árbevétel
A vizsgált 11 egészségturisztikai létesítményből 10 gyógy-, termál- és wellnessfürdő, amelyekből 2 (Kehida Termál, Sárvár Termál) kisebb kapacitású wellness-hotelt is magában foglal. Ez utóbbi fontos árbevétel- növelő tényező lehet a jövőben.
A fürdők/wellness-hotelek árbevételét külső és belső tényezők egyaránt befolyásolják. A belső tényezők közül ki kell emelni a fürdő kapacitását, az élményelemek számát, a fedett létesítmények szolgáltatási jellemzőit (pl. gyógyszolgáltatási kapacitását) és a marketingtevékenységet. A külső tényezők közül jelentős szerepe van a létesítmény, illetve a település turisztikai vonzáskörzetének, turisztikai infrastruktúrájának és imázsának, továbbá a lakossági vásárlóerő és a turisztikai kereslet alakulásának.
A vizsgált létesítmények árbevételének adatait a 4. táblázatban foglaltuk össze. Az egészségturisztikai létesítmények árbevételével összefüggő gazdasági hatások az alábbiak:
4. táblázat: Üzemeltetési árbevétel, államháztartási halmozott befizetés
11 projekt:
A Széchenyi Terv TU1 és TU2 programja keretében megvalósult 11 projekt üzemelésének első teljes évében, 2004-ben a létesítmények árbevétele az outsourcing tevékenységek nélkül 6 milliárd Ft volt, amely folyó áron 3,35 milliárd Ft-tal (129 %-kal) haladta meg a beruházás előtti 2,6 milliárd Ft árbevételt. Ezek az adatok meggyőzően cáfolják azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a fürdőfejlesztések nem növelték a keresletet, hanem a meglévő keresletet több egység között osztották el. Bizonyíték erre a zalakarosi Gránit Fürdő több mint 200 millió Ft árbevétel-növekménye 2001-hez képest, miközben megjelent a régióban egy új létesítmény a Kehida Termál , és 700 millió Ft fölötti éves árbevételt ért el.
Számításokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy egységnyi beruházási értékre mennyi árbevétel-növekedés jut, s ez alapján mely projektek a legsikeresebbek. Számításaink szerint az egységnyi beruházási értékre jutó legmagasabb fajlagos hozamot a Kehida Termál és a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő érte el, őket követi a győri Rába Quelle és a Gránit Fürdő Zalakaroson. Sikeresnek tekinthetjük a Sárvári Termált, a Pápa Várkertfürdőt és a Gyulai Várfürdőt is. Mindazonáltal itt is hangsúlyozni kell, hogy a kiszervezett szolgáltatások árbevételét (pl. a vendéglátás és a gyógyszolgáltatások a Pápai Várkertfürdőben) a fenti mutatók nem tartalmazzák.
Országos becsült adatok:
A Széchenyi Terv TU1-TU2 pályázatai keretében megvalósult létesítmények üzemeltetési árbevétele kb. 30 milliárd Ft. Jóllehet 2004-ben országosan még nem minden létesítmény üzemelt, azonban a kutatási mintánk szerkezetétől eltérően, több wellness-hotel működött, amelyek hozama jóval meghaladja a hasonló beruházási értékű fürdőlétesítmények árbevételét. Ezért a 30 milliárd Ft becsült árbevételt reálisnak tekinthetjük.
Számításaink szerint az egészségturisztikai fejlesztések miatti országos árbevétel- növekmény kb. minimum 17 milliárd Ft évenként. Ez különösen annak ismeretében fontos adat, hogy a 2004-es év sok szempontból nehéz év volt az egészségturisztikai létesítmények számára: későn indult a nyár, változékony volt az időjárás, nem nőtt a lakosság vásárlóereje, s a hagyományos küldő országokból (Németország, Ausztria) nem nőtt a beutazók száma.
Államháztartási bevételre gyakorolt hatás
A kutatás során mélyinterjúmódszerrel, majd statisztikai adatlappal részletesen vizsgáltuk a létesítmény költségvetési kapcsolatait. Ez egyrészt az új/megújult objektumok működésével kapcsolatos jövedelemhatás vizsgálata miatt volt szükséges, másrészt ezen adatok segítségével lehet vizsgálni a Széchenyi Terv egészségturisztikai fejlesztésekhez nyújtott támogatások nemzetgazdasági szintű megtérülését.
Az államháztartási bevételekre gyakorolt hatást két aspektusban vizsgáltuk.
a) A létesítmény közvetlen befizetései:
a helyi önkormányzatnak befizetett adókat (iparűzési adó, idegenforgalmi adó) és
az állami költségvetésbe (eb-, nybjárulék, eho, szja, munkavállalói hozzájárulás, társasági adó) befizetett összegek. Az áfabefizetésekkel nem foglalkoztunk, mert nem tudtuk elkülöníteni a beruházások miatt visszaigényelt áfát az üzemeltetéssel összefüggő áfaegyenlegtől.
b) A létesítmények működésének hatása az államháztartási bevételekre ÁKM-alapú becslés alapján, amely az állami költségvetési halmozott bevételeket és az önkormányzati bevételeket egyaránt tartalmazza.
Főbb megállapításaink a 11 projekt adatai alapján:
A vizsgált 11 létesítmény 2004-ben közvetlenül összesen 77,4 millió Ft-ot fizetett be a helyi önkormányzatoknak. Látható, hogy a vizsgált projektek közül az önkormányzati tulajdonban lévő új létesítmények szinte teljes egészében adómentesek. Jelentősebb összegű adót a hagyományos fürdők: a zalakarosi Gránitfürdő, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő, valamint a Sárvár Termál és a Kehida Termál fizetett a helyi önkormányzatnak. Ezek közül a Kehida Termál magántulajdonban van.
A 11 létesítmény 2004-ben összesen 1 milliárd Ft-ot fizetett be az állami költségvetésnek, ami a nettó árbevétel 20%-a. Ez az arány jelentős outsourcing tevékenység miatt alacsonyabb, mint az ÁKM-tanulmány adata. Értelemszerűen a fürdők esetében a közvetett hatás nagyobb, mint az ÁKM-alapú becslés szerinti arány.
Nemzetgazdasági szinten a 11 létesítmény államháztartási bevételhez való halmozott (közvetlen + közvetett) hozzájárulása 2004-ben 2,46 milliárd Ft volt.
Országos adatok becslése:
2004-ben az egészségturisztikai létesítmények az üzemeléssel összefüggésben közvetlenül kb. 5 milliárd Ft-ot fizettek be a központi költségvetésbe.
2004-ben az államháztartás az új/megújult fürdők üzemelése következtében összesen kb. 12,4 milliárd Ft bevételhez jutott.
A fejlesztés előtti évhez viszonyítva országosan 6,5 milliárd Ft a többlet államháztartási bevétel évenként.
Munkahelyteremtő hatás
A fogadóhelyeken a turisztikai fejlesztések foglalkoztatásra gyakorolt hatásai általában nagy figyelmet kapnak. Az egészségturisztikai létesítmények munkahelyteremtő hatását a Széchenyi Terv pályázatai is kiemelten kezelték. A nyertes pályázatokban a beruházók összesen 2415 új munkahely létrehozását vállalták.
A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy 2004-ben a kutatásba bevont létesítményekben összesen hányan dolgoztak, s a beruházás előtti évben mi jellemezte a foglalkoztatást.
Az egészségturisztikai létesítmények munkahelyteremtő hatásának vizsgálatához az alábbi adatokat használtuk fel:
A fürdő/szálloda alkalmazottainak száma;
| Éves átlagos állományi létszám. |
| Idényszerűen foglalkoztatottak száma. |
A fürdő területén szolgáltatást nyújtó vállalkozások (outsourcing tevékenység) dolgozóinak száma:
| Egész évben dolgozók száma. |
| Idényszerűen dolgozók száma. |
A kutatás során kapott létszámadatokat az 5. táblázatban foglaltuk össze.
5. táblázat: Munkahelyteremtő hatás
Legfontosabb kutatási eredmények:
11 projekt:
A vizsgált 11 egészségturisztikai létesítményben 2004-ben 1214 fő dolgozott, 504 fővel több, mint a fejlesztések előtt, 2001-ben.
Négy létesítmény kivételével, a fürdőkben jellemző a szolgáltatások kiszervezése (pl. biztonsági szolgálat, karbantartás, parkgondozás, gyógyszolgáltatások), továbbá bérlőként külső vállalkozások végzik a vendéglátó, kiskereskedelmi, kölcsönző tevékenységet.
A fürdő területén működő külső vállalkozások által foglalkoztatottak száma 2004- ben 1192 fő volt, ami 340 fővel haladja meg a beruházás előttit.
A vizsgált létesítmények területén 2004-ben összesen 2406 fő dolgozott. A beruházók a pályázatban vállalt új munkahelyeket (387) biztosították, sőt összesen 457 többletmunkahelyet teremtettek. Idényszerűen pedig további 690 fő dolgozik a fürdők területén.
6. táblázat: Vállalkozásösztönző hatás
Országos becsült adatok:
Becslések szerint a Széchenyi Terv egészségturisztikai fejlesztési programja az országban 5267 új munkahelyet teremtett, a pályázatban vállalt 2415 helyett.
Főszezonban további 4312 fő dolgozik az egészségturisztikai létesítményekben.
Vállalkozásösztönző hatás
Az egészségturisztikai fejlesztések a fogadóhelyeken működő vállalkozásokra közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak. A közvetlen hatások a beszállítópartner vállalkozások működésében jelentkeznek, a közvetett hatásokat elsősorban a település vállalkozásainak gazdasági prosperitásában figyelhetjük meg.
A kutatás során az egészségturisztikai fejlesztések vállalkozásösztönző hatását két aspektusban vizsgáltuk:
A vizsgált településen működő vállalkozások számának alakulása.
A vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek vélekedése az egészségturisztikai fejlesztések gazdasági hatásairól.
A 11 településen kivétel nélkül nőtt a társas vállalkozások száma, összesen 946 új vállalkozás jött létre 3 év alatt. Mindazonáltal nem mondhatjuk, hogy a fürdőfejlesztésnek ebben a folyamatban minden településen meghatározó szerepe volt. A legtöbb vállalkozás például Győrben jött létre, s minden bizonnyal nem a fürdőberuházás következtében.
A vállalkozások számának alakulását főleg a gazdasági klíma miatt tartottuk fontosnak bemutatni.
Ennél árnyaltabb képet kaphatunk a fürdőfejlesztés vállalkozásösztönző hatásairól a vállalkozók körében végzett kérdőíves megkérdezések összesített eredményei alapján.
Az egészségturisztikai létesítmények látogatóforgalmának alakulása
A zömében fürdők látogatóforgalma vizsgálatának célja bemutatni, hogy az új, megújult létesítmények iránti kereslet hogyan alakult a nyitás óta, milyen a látogatóforgalom összetétele, nőtt-e és mennyivel a téli időszak látogatóforgalma, melyek a fürdők főbb keresleti szegmensei.
A vizsgált fürdők beruházás előtti látogatóforgalmának ismerete lehetőséget adott a többlet-látogatóforgalom kimutatására is.
A fentiekhez egyrészt a mélyinterjúk, másrészt a főiskolai hallgatók által a lakosság körében végzett kérdőíves megkérdezések szolgáltattak adatokat.
Főbb kutatási eredmények:
11 projekt:
2004-ben a vizsgált létesítmények látogatóforgalma (szálloda esetében a vendégéjszakák száma) 5,77 millió fő volt.
A beruházás előtti évhez képest a látogatóforgalom 2,16 millió fővel, 60%-kal nőtt.
A belföldi látogatók száma a 2004. évi keresletnek kb. 70%-át adta.
A fürdők napi látogatóforgalma főszezonban (nyáron) és télen egyaránt jelentősen nőtt.
| Télen: hétköznapokon 2001200 fővel, hétvégén 4501600 fővel. |
| Nyáron: hétköznapokon 5004000 fővel, hétvégi napokon 15008000 fővel. Fontos kiemelni, hogy a téli napi látogatóforgalom jelentős emelkedése kedvezően hat a hazai turisztikai kereslet szezonális ingadozására. |
Országos becsült adatok:
Az új/megújult létesítmények éves látogatóforgalma 2004-ben kb. 28,9 millió fő volt.
A felújításokat követően a fürdők éves látogatóforgalma országosan kb. 10,8 millió fővel nőtt.
A belföldi látogatók száma kb. 20 millió fő/év.
Összefoglaló
A kutatás közel egy évig tartott, és számos módszertani, szakmai tapasztalattal járt.
A megbízás lehetőséget adott arra, hogy a turizmus gazdasági hatásait egy a nemzetközi turizmus piaci trendjei szerint is jelentős turisztikai termékfejlesztésre irányultan vizsgáljuk.
A kutatási célok meghatározásánál figyelembe kellett vennünk a turizmus interszektorális jellegét, a gazdasági hatások különböző szintjeit és területeit. Ez kissé bonyolulttá tette a feladatot és az elemzést, de úgy látjuk, hogy az alkalmazott módszerek és a primer kutatás során összeállt adatbázis lehetővé teszi a 20012004. években lezajlott egészségturisztikai fejlesztések hatásainak komplex bemutatását.
Oktatóintézményként fontos eredménynek tartjuk, hogy módszertani tapasztalatokat szerezhettünk a turizmus hatásvizsgálatának gyakorlati lépéseiről. A turizmus szakirányos hallgatóink által l1 településen végzett lakossági és vállalkozói kérdőíves megkérdezés és adatbázis-feldolgozás segítette a hallgatók gyakorlatorientált képzését és szakmai ismereteinek élményszerű bővítését.
A kutatásba bevont létesítmények és települések vezetőitől a mélyinterjúkon széles körű és jól használható információkat kaptunk, annak ellenére, hogy módszertani megfontolások miatt nem adtuk meg előre az interjú vázlatát.
Interjúalanyaink partnerek voltak az adatok ellenőrzésében, s ezzel elkerültük azt, hogy a tanulmány téves adatokat tartalmazzon. Amennyiben ilyen előfordulna, az a rendkívül összetett és felvállaltan bonyolult összefüggések számítási műveletei miatt történt és korrigálható.
A számszaki kutatási eredményeken túl a legfontosabb tapasztalatokat az alábbiakban foglaljuk össze:
A fürdők (önkormányzatok) többsége már a Széchenyi Terv meghirdetése előtt tervezte a beruházást, azonban forráshiány miatt nem mertek belevágni a fejlesztésbe.
A beruházásoknak rövid volt az átfutási idejük.
Az új létesítmények a települések legfontosabb turisztikai attrakciójává válnak.
A helyi lakosok nagy többsége ismeri és büszke az új létesítményekre.
Az egészségturisztikai létesítmények fő keresleti forrása a belföldi turizmus.
Az egészségturisztikai fejlesztések jelentős turisztikai beruházásokat generálnak.
A vizsgált településeken a wellness-hotelek építése iránt jelentős a vállalkozói tőke érdeklődése.
Az önkormányzatok vezetői a fürdőket a település egyik legfontosabb, turizmust befolyásoló létesítményének tekintik, s egy kivétellel a jövőben sem kívánják privatizálni azt.
A fürdőfejlesztés hatására nőtt az ingatlanok ára, felértékelődött a települések ingatlanjainak értéke.
Az eddigi tapasztalatok alapján a fürdők nem versenytársai egymásnak, de a pozicionálásukra a jövőben nagyobb gondot kell fordítani.
Minden kutatásba bevont létesítmény tulajdonosa kisebb-nagyobb mértékben tervezi a bővítést, fejlesztést.
A vizsgált településeken fejlődnek a vállalkozások és rendezett a környezet.
A kutatás nem teljes körű számszaki eredményeit a következő ábra foglalja össze, a beruházások nemzetgazdasági szintű hatásait a 11 projekt szintjén mutatjuk be (1. ábra).
1. ábra: A vizsgált 11 egészségturisztikai beruházás nemzetgazdasági hatásai
Összefoglalva, a 2001-ben meghirdetett Széchenyi Terv egészségturisztikai projektjei a településeken és nemzetgazdasági szinten egyaránt, adatokkal bizonyított jelentős multiplikátor (értéksokszorosító) hatásokkal járt együtt. Ezek a hatások a vállalkozói jövedelemtermelésben, a foglalkoztatásban, az állami költségvetési bevételekben és a helyi adóbevételekben egyaránt megmutatkoznak.
A 20022004-ben átadott fürdők, wellness- hotelek a XXI. századi technikát és szolgáltatási színvonalat képviselik Magyarország vidéki városaiban, ami ösztönzőleg hat a települések fejlődésére, a helyi és környező régiók lakosainak kulturált szabadidő-eltöltésére, és jelentős vállalkozói tőkét von be a turisztikai infrastruktúra fejlesztésébe.
A kutatás is igazolta, hogy a turizmus gazdasági hozamát helyi és nemzetgazdasági szinten lényegesen növeli a magasabb színvonalú (4*-os) kereskedelmi szálláshely (szálloda, kemping). Ezeket a fejlesztéseket állami támogatással is érdemes ösztönözni, mert bebizonyosodott, hogy a szálloda jövedelemtermelő és egyéb gazdasági hatása igen jelentős mértékű.
A 20012006 között megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések további sorsát érdemes lenne 2007-ben hasonló módszerű primer kutatással megvizsgálni, ami egyúttal az általunk alkalmazott prognózismódszer helyességét is ellenőrizné.