Ha a vállalatok nem javítanak jelentősen saját vezetésükön, a rájuk vonatkozó törvények erős változása várható.
Az új típusú vezetésre vonatkozó javaslatokat a legtöbb német vállalat mégis elveti. Az ország harminc legjelentősebb vállalata közül minden második-harmadik menedzselési gondokkal küzd, és joggal hasonlítható egy nehézkesen mozgó dinoszauruszhoz. A vezető testületek hemzsegnek a belső konfliktusoktól, emellett legtöbbször semmibe veszik az önkéntes irányelveket a szerződésektől saját belső működésükig. Utóbbiak betartását természetesen magától értetődőnek veszik ugyanakkor más országok vállalataival szemben.
Az egyre türelmetlenebb politikusok és kisrészvényesek most offenzívát indítanak új, szigorúbb jogszabályi keretek kialakításáért a vállalatvezetést illetően. A kisrészvényesek jogvédő mozgalma közvetlen kifizetéseikért ebben az évben nagyobb kormányzati hátszelet és nyilvánosságot kapott, mint korábban bármikor. Kormányzati szakértők szerint a német vállalatok még mindig szokják az új gazdasági rendszert, és tanulják abban képviselni saját érdekeiket.
A parlament tagjai elszántak az új, kisrészvényesbarát törvényi szabályozás megteremtésében. A fő törekvések célja, hogy a részvényesek az eddiginél könnyebben vonhassák felelősségre a hanyag vagy gondatlan döntésekért felelős vállalati vezetőket.
A kezdeményezéseket szinte egyöntetűen negatív kommentárok övezik a vállalati szféra részéről. Wendelin Wiedeking, a Porsche vezérigazgatója és a vállalatok érdekérvényesítő szervének vezetője szerint a folyamatot gyerekes és populista motivációk mozgatják.
A németországi párbeszéd rávilágít a német és az angolszász országok közötti jellemző különbségekre. A német szemlélet szerint a vállalatnak nem csupán a részvényesek maximális nyeresége az elsődleges célja, de ugyanígy prioritásként kezelendő az alkalmazottak, az ügyfelek, a tágabb környezet és az egész ország meghatározott érdeke is.