« Vissza: lapszemle tartalomjegyzék 

Bekapcsolás: Miért kitűnő Kerry energiapolitikája?
Turn On: Why Kerry’s great on energy
By Gregg Easterbrook
The New Republic Magazine, October 18, 2004


George W. Bush és John F. Kerry talán semmilyen más szakpolitikában nem különbözik annyira, mint az energiapolitikai koncepciók terén. Így aztán joggal csodálkozhatunk azon, hogy ez a terület az idei kampányban szinte semmiféle rivaldafényt nem kapott.

A kőolaj-behozatal évről évre nő. A földgáz ára rendkívül magas, miközben a behozatal szűkös. Az új gépjárművek üzemanyag-hatékonysága ma rosszabb, mint az elmúlt 15 évben bármikor. Az Amerikai Egyesült Államok továbbra is a Perzsa Öböl diktátorainál esedezik a kőolajért.

Első ciklusának kezdetekor Bush még úgy nyilatkozott, hogy az energiapolitika programjának egyik legfontosabb pontja. Kijelentette, hogy „jelenleg az energiaforrások válságát éljük”. Ám szeptember 11. után az energiapolitika eltűnt a Fehér Ház prioritásai közül.

Ezzel szemben John Kerry éveken át központi témaként foglalkozott energiapolitikával, az energiaforrások kérdéseivel. Bírálói gyakran neki és támogatóinak szegezik a kérdést: mit csinált Kerry valójában a Szenátusban töltött évei alatt?Az egyik lehetséges és jogos válasz erre: energiapolitikát. 2002-ben John McCain szenátorral közösen jártak közben a gépjárművek magasabb üzemgazdasági szabványainak bevezetéséért. A Kerry-McCain indítvány beterjesztése a 2002-es esztendő legnagyobb eseményei közé tartozott a 2002-es esztendőben – nem kis részben azért, mert a nagy autógyártó államok demokrata képviselői dühöngtek a javaslat olvasásakor. Kerry ennek következtében lehetőséget kapott, hogy bizonyítsa elveinek magasabb rendűségét a pártfegyelemmel szemben, s ezzel a lehetőséggel élt is. Megválasztása esetén Jimmy Carter óta Kerry lett volna az első elnök, aki érdemleges változást vihetett volna végbe az energiapolitikában. Amiért ugyanis a Cartert követő elnököknek ezidáig nem kellett különösebb figyelmet fordítaniuk erre a területre, az Jimmy Carter történelmi jelentőségű energiapolitikai reformja volt. Ma azonban a reformok kifutottak, s új kihívásokkal nézhetünk szembe.

Az Egyesült Államok 2003-ban napi húszmillió hordó olajat használt el,, amelyből 11 millió, azaz 55% importból származott. Ez majdnem a duplája az 1974-es mutatóknak. A világszinten növekvő kereslet a kőolaj iránt – és különösen Kína növekvő szükségletei – előirányozzák a világpiaci ár folyamatos és nagymértékű emelkedését. A jelenlegi energiapolitikai status quo fennmaradása az üvegházhatás, az olajár emelkedése és a Közel-Keleten vívott háborúk vég nélküli folyamához vezet.

Pedig Richard Nixon óta minden egyes elnökjelölt az energiafüggetlenség megteremtését ígérte az Egyesült Államoknak. Azonban maguk a Fehér házi energiapolitikai tanácsadók is elismerik: a hangzatos tervek mögött szinte kivétel nélkül megvalósíthatatlan koncepciók rejlenek. Kerry volt az első generációjának politikusai közül, aki elismerte a jelenlegi energiapolitika felülvizsgálatának elkerülhetetlenségét.

Az elmúlt négy esztendő alatt Bush semmit sem tett, hogy csökkentse az Államok függését az Öböl olajától. Szembehelyezkedett a szigorúbb üzemanyag-felhasználási előírásokat szorgalmazó kezdeményezésekkel, ugyanakkor adókedvezményeket tett lehetővé a legnagyobb járműgyártó cégeknek. Támogatta az olajfúrásokat az Északi Sarkköri Nemzeti Vadrezervátum területén, amely kutatás eredményei ugyanakkor nem haladják meg bármely más szövetségi állam olajkészleteinek mértékét. Ez a kezdeményezés tehát a legkisebb mértékben sem helyettesítheti a „szaúdi kapcsolatot”.

Kerry ezzel szemben szenátori tevékenysége során alaposan közbenjárt a jármű üzemagyag-felhasználás fejlesztése érdekében. A sarkköri természetvédelmi övezetben folytatott fúrások betiltását kezdeményezte, ugyanakkor új földgázvezeték építésére tett javaslatot Észak-Alaszka irányába. Tervei az elektromosság 20%-ának alternatív előállítását irányozzák elő 2020-ig bezárólag, illetve dollár milliárdok ráfordítását az ún. tiszta-szén (clean-coal) technológiába. Környezetvédelmi doktrínái tartalmazzák az ENSZ célkitűzésekhez való pozitív viszonyulást, az üvegházhatás visszaszorítására teendő kísérletek terveit. Természetesen Kerry programjában is akadt a földtől elrugaszkodott, mi több megvalósíthatatlan részfejezet, amely kétség kívül a voksszerzés okán került a célkitűzések közé. Emellett tény, hogy az általa hangoztatott megoldásra váró problémákon (például a tiszta-szén technológián) már évek óta külön program dolgozik Washingtonban. Végül: akadnak olyan, fontos fejezetek is az energiapolitikában, amelyek egyik elnökjelölt programjában sem kaptak szerepet…

Annyi azonban utólag biztosan megállapítható, hogy Kerry programja a járműfejlesztés szigorúbb követelményeire az első lépést jelenthették volna az olajfelhasználás átalakulásában, s ezáltal jelentősen inspirálhatták volna a gyártók fejlesztési kedvét a jövőben. Ez már középtávon mintegy 170 millió hordónyi olaj megtakarítását segíthette volna elő az Egyesült Államokban.




© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány