A mintegy három évtizeden át tabunak számító japán gazdasági szakember, Hiroaki Kushioka, aki a ’70-es években leleplező könyvben számolt be a cégek között létező, árstabilizáló kartellekről, nemrég új könyvvel jelentkezett.

Mondanivalója, amely a vállalati lojalitást, a tiszta üzletet helyezi középpontjába, még éppen hogy időben érkezett. Japán ugyanis lassan kilábalni kezd abból a tradíciójából, amelyet a homályos háttéralkuk, a különböző feltételekhez kötött vállalati lojalitás jelent. Ázsia legnagyobb nemzetgazdasága is rádöbbent ugyanis, hogy további fejlődése megkívánja a vállalati felelősség fölötti éber őrködést. A globalizáció feldolgozása, a sorozatos vállalati botrányok és a csaknem 14 esztendőn át tartó gazdasági stagnálás elodázhatatlanná teszi a tisztább folyamatok bevezetését. A nyilvánvaló kényszer felismerésében azonban nagy szerepe volt a helyzetet belülről ismerő Kushiokának.

Ezt felismerve Koizumi kormányfő a parlament együttműködésével idén Júniusban új törvényt fogadott el. A jogszabály lényege, hogy védi a Kushiokához hasonlóan kritikus vállalati alkalmazottakat, akik hozzájárulnak a piszkos ügyletek leleplezéséhez. A törvény így elősegíti azt, hogy ezek az alkalmazottak ne elsőként a médiához forduljanak, hanem próbálják jobb belátásra bírni saját vezetőiket. A reformok széles társadalmi egyetértést tudnak maguk mögött: a vezető értelmiségiek szerint hozzájárulnak a modern japán jogállam kialakításához. A gazdasági stagnálás (sőt válság) a vállalati és állami bürokráciát is rávezette a helyes útra, de legalábbis annak kijelölésére. A vállalatoknak pedig – bár természetesen nem feltétlenül tetszik az új irány – nincs más választásuk, mint az alkalmazkodás.

Bár az új törvény betartatásában mutatkoznak nehézségek (akár annak módosítása, finomítása is lehetséges), a hosszú távú trend egyértelmű Japánban. A világ egyik vezető gazdasági hatalmának és ugyanígy a világgazdaságnak a  szempontjából ez mindenképpen pozitív fejlemény.