« Vissza: lapszemle tartalomjegyzék 

Kitalálni a jövőt
Inventing the Future
By Michael Hastings
Newsweek International, November 1, 2004


A legjelentősebb új ötletek leggyakrabban puszta őrültségnek tűnnek – első hallásra. Hogyan állapítható meg, melyik új terv több puszta fantáziánál? Egyszerű: ha kipróbáljuk őket. Tíz új fejlesztés most valóban megváltoztathatja az életünket.


1. Nem igazi gyémánt

Bryant Linares ragyogó családi titkot őriz: tudja, hogyan állíthat elő első osztályú gyémántot.

Hét évvel ezelőtt édesapja egy nagy nyomású karbon-gáz kamrában valósította meg először a technológiát. Az első próbálkozás utáni reggelen sárga, a megszólalásig gyémántra emlékeztető köveket talált a kamrában. Vizsgálatuk után bebizonyosodott, hogy semmilyen más, természetes kővel össze nem téveszthető, negyed karátos karbon kristályokról van szó. Ezt a típusú követ már az ötvenes évektől előállították egyes manufaktúrák, ám ilyen tiszta minőségben még soha, senki. Ez a színvonal most új lehetőségek kapuját nyitja meg az ékszeripar, de akár a telekommunikáció terén. Olyan területeken, ahol a gyémánt eddig nélkülözhetetlen és pótolhatatlan volt.


2. Nézz szembe a robottal

Alex Zelinski az interaktív elektronika új technológiáját fejlesztette ki Facelab néven. A Facelab egy laptop alapú videokamera, amely a vele szemben elhelyezkedő használó arcát háromdimenziós modellé alakítja. Így pontosan modellezni tudja, az ember éppen merre néz, mit lát és hogyan. Veszélyes körülmények között, éjszakai vezetéskor vagy futásnál ugyanezt a látványt nappali viszonyok között modellezi kis monitorján. A technológiát olyan vállalatok igyekeznek alkalmazni, mint a Volvo, és olyan kormányzati szervek, mint a Védelmi Tudományok Technológiájának Intézete.


3. Ragadd meg a kormányt

A huzal által irányított járművek ősrégi technológiát jelentenek. Egykor azonban a huzalok a pedálokhoz csatlakoztak, a jövőben várhatóan már csak egy microchiphez. Utóbbi kapcsolat olyanná teheti a vezetést, mint amilyennek a videojátékokat ismerjük. A chip megjegyzi, mit és hogyan teszel a kormánnyal, majd ezen információ alapján működteti a kis elektronikus motorokat. A BMW, a DaimlerChrysler és a GM egyes magánfejlesztők mellett szintén létrehozott már ilyen prototípusokat.


4. Memória Bank

Ted Berger biomechanikai mérnök a patkányagy tanulmányozása során fejlesztette ki találmányát. Igyekezett részleteiben megérteni a cella berendezkedésű agyat, mert elképzelése szerint az ilyen technológiával készült microchipek egyszer majd jelentősen támogathatják az agyi memóriát. Kísérletében Berger az idegcellákat igyekezett átültetni a számítógépes technológiába. Az ilyen módon készült chipek kibővíthetik az agy memóriakapacitását, melyet reményei szerint a kutató hamarosan majmokon is tud majd tesztelni.


5. Mire képes egy légy?

Michael Dickinson, a Caltech biomechanikai mérnöke évek óta a repülés dinamikájával foglalkozik. Igyekezett kifejleszteni egy olyan robotmechanizmust, amely képes a repülés tökéletes végrehajtására. A kutatás-fejlesztés még az elején tart, és a folyamat vége, a biztosan repülő eszközök megvalósítása még messze van, ám Dickinson kísérletei és új eredményei az első lépést jelentik a repülés új típusú hasznosítása felé.


6. Ahogyan egy cellát programozhatunk

Napjaink legtöbb elektromérnöke kis mechanikus játékokkal kezdte gyermekkorát, melyből aztán egy egész életpálya bontakozott ki. Több apró alkatrész összerakásával gyerekként valami újat hoztak létre. S ma is hasonló úton járnak. Géneket kötnek össze egymással, amely eljárás új körforgásokat hoz létre. Ezek injekció útján élő baktériumokba kerülnek. Ezáltal hosszú távon a baktériumok képesek lehetnek inzulin termelésére.


7. Egy kábelen át az űrbe

Az ember elvileg képes eljuttatni egy szállítókábelt a világűrbe – rakétameghajtással. Az „űrfelvonó” ötlete hosszú ideig mégis csupán fantázia maradt. Senki nem tudott ugyanis olyan erőről, amely képes lenne 100,000 kilométer távolságra eljutattni ezt az eszközt a saját hajtóerejéből. Ez a helyzet azonban megváltozott, amikor a ’90-es évek elején japán tudósok felfedezték a karbon nanocsöveket (carbon nanotubes), azon részecskeláncolatot, amely erősebb minden ismert fémnél. Ennek eredményeképpen az űrlift ma a NASA legkomolyabb tanulmányai és üzleti tervei (!) között szerepel. Egy 1999-ben indult kutatási projekt keretében a terv előkészületeire félmillió dollárt fordítanak.


8. Űr-zöldségek

Kínai tudósok a légtérben fejlődő magokból állítanak elő a hagyományosnál akár másfélszer, kétszer nagyobb méretű zöldségeket, például paradicsomot. A magokat így hétféle földönkívüli hatás éri, mint a zéró gravitáció vagy a Földön ismeretlen sugárzások. Amikor visszatérnek a Földre, olyan kívánatos állapotban vannak, mint korábban semmiféle természetes módon termesztett zöldség vagy gyümölcs. 1999 óta 50 új típusú termény jött létre hasonló eljárással, erre szakosodott cégek és a kínai Űrhajózási Társaság segítségével.


9. Otthon, a kacsákkal

A holland családok között nehezen találni olyat, amelyik nincs tökéletesen felkészülve a vissza-visszatérő természeti csapásokkal szemben. A van der Molens házaspár újonnan vásárolt folyóparti házat, melyekkel Hollandiában egy probléma akad: a tengerszint folyamatos emelkedése. Az egyik lehetséges megoldás szerint - amelyet már át is ültettek a gyakorlatba Amszterdamtól alig 30 kilométerre – úszó házak rendszere oldaná meg a problémát. A van der Molens család házát is építtető cég nagyra törő tervei szerint középtávon 50,000 ilyen házat építenek majd, minden komfortigényt figyelembe véve.


10. Szuperkönnyű utazás

A hidrogén üzemű járművek egyre divatosabbak, hiszen egy liter benzinnel a hagyományosnál kétszer nagyobb táv megtétele is lehetséges velük. Az autógyártóknak a jövőben az üzemanyag-takarékosság mellett egy következő problémát is le kell majd győzniük: a súlyt. Az egyik legmeggyőzőbb fejlesztésnek a karbon alapú alkatrészek tűnnek. Ennek a szuperkönnyű anyagnak a felhasználásával a hagyományos karosszériák súlyának felére lehet csökkenteni a járműveket, amely nem kevesebb, mint 50%-os üzemanyag megtakarítást is jelent – nem mellékesen.





© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány