Az elnökjelölti viták országszerte kedveltek érdemi mivoltukért és sok esetben leleplező jellegükért. Az idén – bár joggal vártunk rá – mégsem tapasztalhattunk érdemi vitát Bush és Kerry között a külpolitika terén. Csak és kizárólag Irak terén, annak ellenére, hogy pár ezer mérföldre egy új világ van kialakulóban. Egy olyan világ, amelynek a fogadására az Egyesült Államok ma nincs felkészülve.

Az elmúlt 500 évben két igazán jelentős hatalmi erőeltolódás zajlott le a világban. Az első Nyugat-Európa felemelkedése a XVII. században, a másik az Amerikai Egyesült Államok üstököse a polgárháború és az I. világháború között. Ma már azonban a kiegyenlítődés születését éljük meg, elsősorban Kína felemelkedésével, amelynek hatásai már eddig is jelentős befolyást gyakoroltak a világ történéseire. Az Egyesült Államok számára gazdasági, munkaerő- és biztonság szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, hogy ezt a helyzetet megértse és kezelni tudja. Kína felemelkedése ugyanis nem kevesebb, mint a belátható jövő legfontosabb tényezője. Ne felejtsük el, hogy ez a tényező már ma is a világ negyedik legnagyobb gazdasága, amely 3-4-szer gyorsabban növekszik az első háromnál. Több árucikk tekintetében már ma is a világ legnagyobb importőre, más termékek esetében a legnagyobb exportot mondhatja magáénak. Mindennek tetejébe hamarosan a világ legnagyobb vállalatainak otthona lesz.

Mindeközben csendesen növekszik India is. India, amely méreteiből, népességéből adódóan a jövő ázsiai egyensúlyának egy másik meghatározó tényezője lesz. Kelet-Ázsia mai felemelkedése egy harmincéves folyamat, nem csupán a legutóbbi idők fejleménye. Az ázsiaiak a világ legnagyobb megtakarítói, s megtakarításaik már napjainkban is az Egyesült Államok költségvetési deficitjének fedezeteként szolgálnak.

Vegyünk egy példát: a világgazdaságra jellemző mai amerikai fölénynek egyik alapvető oka a tudomány és technológia fejlettsége, amellyel az USA büszkélkedhet. Ám ezen a téren (is) gyors és stabil Ázsia erősödése. A computer-technológiától a biológiai tudományokig tapasztalható az ázsiai kutatás-fejlesztés növekedése. Például a nemzetközi tudományos szaklapokban a publikálók közötti amerikaiak aránya drámaian csökken, miközben az ázsiaiaké növekszik.

A gazdasági erősödés kulturális és politikai magabiztossághoz vezet. Az Egyesült Államok még jó ideig a világ vezető hatalma marad. Ám a rés közte és más hatalmak között – Ázsia felemelkedésével - az eddigieknél összehasonlíthatatlanul szűkebb lesz.

A terror ellen vívott harc döntő, az Iraki győzelem szükséges, a Közel-keleti béke fontos. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok felkészüljön egy olyan világra, amelyben már nincs kizárólagos szava, és nem ő az egyedüli meghatározó játékos.