A kutatási beszámolót a kutatás irányítói, Kopp Mária és Skrabski Árpád készítették. Az itt közölt tömörítvény Ihász Anita munkája.
Az egészségügyi és nyugdíjellátással kapcsolatos szükségletek
Bizalom a társadalombiztosítás által adott nyugdíjban
A társadalombiztosítás által adott nyugdíjba vetett bizalom tekintetében nem mutathatóak ki alapvető regionális különbségek.
A megkérdezettek 87,4%-a ítélte meg úgy, hogy a társadalombiztosítás által adott nyugdíj gondoskodik majd az időskori ellátásukról.
Nógrádban, Zalában, Békésben, Jász-Nagykun-Szolnokon és Tolnában 90%-nál többen, de 80%-nál sehol sem választották kevesebben a társadalombiztosítás által adott nyugdíjat.
A kistérségek tekintetében jelentősebb a szórás, de ebben az esetben sem mutatható ki tisztán területi eltérés.
A legkevésbé a dunakeszi kistérségben bíznak a társadalombiztosítási nyugdíjban, az ország többi kisrégiójában mindenhol 70% feletti, mintegy 70 kistérségben pedig 90% feletti a bizalom.
A társadalombiztosítás által nyújtott ellátás megítélése
Ebben a tekintetben még a nyugdíjnál is kevésbé jelentősek az országon belüli eltérések, tehát nem mutathatók ki alapvető regionális különbségek.
A megkérdezettek 87,3%-a betegsége esetén a társadalombiztosítás által nyújtott egészségügyi ellátást kívánná igénybe venni. Az arányok megyei szinten 82% és 91% között mozognak, a kistérségek esetében 65% és 100% között.
A társadalombiztosítás elfogadottsága tehát Magyarországon mind a nyugdíj, mind az egészségbiztosítás esetében igen magas. Ez azonban nem feltétlenül a társadalombiztosítás színvonalát dicséri, sokkal inkább a magyar társadalom általános anyagi helyzetét és egészségkultúráját, vonatkozó preferenciarendszerét tükrözi.
Elégedettség a családorvosi ellátással
A háziorvossal, családi orvosi ellátással való elégedettség majdnem azonos az egész ország területén, csak igen kis eltérések mutathatók ki e tekintetben is.
A megkérdezettek 86,1%-a válaszolta azt, hogy teljesen vagy nagymértékben elégedett a háziorvosi ellátással.
Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy az elmúlt évtizedben bevezetett új családorvosi rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A háziorvosok igyekeznek megoldani mindazt, ami helyben lehetséges, és csak szükség esetén küldik tovább a beteget az ellátás más, további szintjeire. Az ellátás további, magasabb szintjeivel való elégedettség már korántsem ilyen általános.
Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy az elmúlt években a családorvoslás az egyik legkeresettebb orvosi szakká vált, szemben a korábbi igen alacsony népszerűséggel, és így ma sokszor a legjobb orvosok választják ezt a hivatást.
Megyei szinten a háziorvossal való elégedettség 81% és 90% között változik.
Kistérségi szinten, az egyetlen igen alacsony elégedettségi mutatójú kunszentmiklósi kistérségtől eltekintve (45%), mindenhol 60% feletti a családorvossal való elégedettség.
Elégedettség a járóbeteg- (szakrendelői) ellátással
A megkérdezettek 71,2%-a teljesen vagy nagymértékben elégedett a járóbeteg-ellátással.
Az egyes megyék közötti eltérések 65,6% (Heves megye) és 77,3% (Pest megye) között változnak. A kistérségek közül a legkisebb arányban Gárdonyban (47,6%), a leginkább pedig (90%-ban) Kistelkiben, Sümegen, Balatonfüreden, Sarkadon és Tabon (90% felett) elégedettek az emberek a járóbeteg-ellátással.
Elégedettség a kórházi ellátással
Az igen mostoha egészségügyi helyzet ellenére is, az emberek többsége (67,5%-a) még a kórházi ellátással is elégedett, ami egyértelműen az egészségügyi dolgozók pozitív megítélését tükrözi.
A megyék közül, meglepő módon legkevésbé a budapestiek (59%), leginkább pedig a Békés megyeiek elégedettek (76,1%) a kórházi ellátással. A további legelégedettebb megyék: Hajdú-Bihar (73,7%), Borsod- Abaúj-Zemplén (72,3%) és Zala (71,9%).
Egyértelműen kimutatható tehát, hogy ahol az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a kórház fejlesztésére, ott érezhetően pozitívabb a kórházi ellátás megítélése.
A kistérségek közül legkevésbé, 50%-nál kevesebben, Sellyén, Gárdonyban, Tatán és Jászberényben elégedettek a kórházi ellátással, legtöbben, 90% felett pedig Sarkadon, Tabon, Csengeriben, Sümegen és Aszódon.
Az önkéntes egészségpénztár mint intézmény megítélése
A megkérdezettek 23,1%-a, tehát közel egynegyede lépne be önkéntes egészségpénztárba, melynek ő az egyik tulajdonosa, azért, hogy betegsége esetén gondoskodjon kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról.
Ebben a tekintetben is nagyjából egységesek mind a megyék, mind a kistérségek. A legkevesebben (20% alatt) Budapesten és Csongrádban, a legtöbben (25% felett) pedig Győr-Moson-Sopronban, Baranyában, Tolnában, Hajdú-Biharban, Hevesben és Zalában lépnének önkéntes egészségpénztárba.
Művi abortuszok aránya
A művi abortuszok nem tartoznak a szükségletek közé, de vizsgálatuk és szerepeltetésük szükséges, hiszen a WHO szerint az egészségügyi ellátás fejletlensége egyik legfontosabb mutatójának tekinthetők. A művi abortuszok arányának csökkentése egészségpolitikai, társadalmi feladat.
A művi abortuszok száma Magyarországon 1989 és 2002 között
Újabban a nemzetközi statisztikai kiadványok nem adják meg a művi abortuszok arányát, de összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 1999-ben a Magyarországgal közel azonos méretű Belgiumban 12 734 művi abortusz volt (Magyarországon: 65 981), a nálunk másfélszer nagyobb Cseh Köztársaságban pedig 39 382.
A fentiek okán, a művi abortuszok gyakorisága és területi megoszlása ezért feltétlenül figyelmet érdemel.
A jelen kutatásban megkérdezett nők 23%-a válaszolta azt, hogy élete során volt művi abortusza.
A valódi arány ennél valószínűleg magasabb, hiszen az abortuszt nem könnyű bevallani egy idegen kérdezőbiztosnak.
Az abortuszok aránya tekintetében igen jelentős regionális, életkori és iskolázottsági különbségek vannak. A fiatalok között és a magasabb iskolázottsági rétegekben ma már lényegesen ritkábban fordul elő abortusz.
Az abortuszon átesett nők aránya legmagasabb Budapesten (36%), Pest megyében 28%), Baranyában (27%), Békésben (27%), Csongrádon (26%) és Somogyban (26%). A legkevesebb művi abortuszról Vas és Zala megyékben számoltak be a megkérdezettek.
Kilenc kistérségben a megkérdezett nőktöbb mint 35%-a mondta azt, hogy átesett már művi abortuszon. Ezek a kistérségek: Lengyeltóti, Dabas, Csongrád, Gyál, Siófok, Nagykáta, Gyöngyös, Tab, Budapest.
Az átlagnál jelentősen vallásosabb tíz kistérségben senki nem válaszolta azt, hogy volt művi abortusza.
Ezek a kistérségek: Sellye, Jánoshalma, Gárdony, Szécsény, Baktalórántháza, Celldömölk, Csepreg, Körmend, őriszentpéter és Letenye.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezekben a kistérségekben, feltehetően a művi abortusz elítéltsége miatt, többen nem vallották be, hogy volt már művi abortuszuk. Kétségtelen azonban, hogy a vallásos térségekben jelentősen alacsonyabb a művi abortuszok aránya.
Az egészségügyi szükségletek sorrendje
Szolgáltatás, mely nehéz anyagi helyzetben segítséget nyújt
A megkérdezettek átlagosan 71%-a hozna anyagi áldozatot olyan szolgáltatás igénybevételéért, mely nehéz anyagi helyzetben, így például: szülés, betegség, haláleset, jelentős segítséget nyújt.
Az átlagnál jóval többen, a megkérdezettek 79-82%-a hozna anyagi áldozatot ilyen szolgáltatásért Vas és Csongrád megyékben, és az átlagnál jóval kevesebben, a megkérdezettek 64%-a Hajdú-Bihar és Fejér megyékben.
A kistérségek között ennél lényegesen nagyobb az eltérés, de csak öt kistérségben van 50% alatt azoknak az aránya, akik nem hoznának külön anyagi áldozatot ilyen szolgáltatásért. Ez az öt kistérség: a Bácsalmás (43%), Enying (41%), Mór (37%), Sásd (31%), Polgári (23%).
Segítség a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök olcsóbb beszerzésében
A megkérdezettek átlagosan 70%-a igényelne segítséget a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök olcsóbb beszerzéséhez.
Az egyes megyék, kistérségek között csekély az eltérés e tekintetben. A legtöbben ezt a segítséget is Csongrád és Vas megyékben vennék igénybe (a megkérdezettek 77-81%-a), a legkevesebben pedig, az előző szolgáltatáshoz hasonlóan, Fejér megyében (63%).
Otthoni ellátás, ápolás
A megkérdezettek 70%-a igényelné az otthoni ellátás, ápolás megoldását.
Ezt a szolgáltatást is Vas megyében igényelnék az átlagnál lényegesen többen (82%), és Hajdú-Bihar, valamint Fejér megyékben a legkevesebben (62-63%). Bizonyos kistérségekben, így Sarkadon, Gárdonyban, Körmenden, Nagyatádon, Vásárosnaményben és őriszentpéteren az átlagnál jóval többen, 90% felett igényelnék ezt a szolgáltatást az emberek.
Belföldi, külföldi gyógyüdülés, nyaralás
A megkérdezettek körülbelül fele hozna anyagi áldozatot belföldi, külföldi gyógyüdülésért, nyaralásért.
Az átlagosnál többen (57-58%) fizetnének ilyen szolgáltatásért Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben és Budapesten, az átlagnál valamivel kevesebben pedig Pest és Tolna megyékben (48%).
Ebben a tekintetben igen jelentősek az eltérések az egyes kistérségek között. Csurgón, Hódmezővásárhelyen, Zalaszentgróton a megkérdezettek kétharmada igényelne ilyen szolgáltatást, míg Polgáriban, Sásdon a megkérdezettek kevesebb mint 20%-a.
Orvosi tanács igénybevételének elősegítése
A megkérdezettek kevesebb mint fele (48%) igényelne olyan szolgáltatást, mely elősegíti, hogy tanácsot kérhessen orvosától.
A legtöbben (a megkérdezettek 53%-a) tartana igényt ilyen szolgáltatásra Heves, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyékben, míg a legkevesebben Fejér, Győr-Moson-Sopron megyékben (43%).
A kistérségek között e szolgáltatás tekintetében is jelentősek az eltérések.
Mórahalmon és Várpalotán az átlagosnál majdnem kétszer többen áldoznának erre a szolgáltatásra, míg Polgári, Mór, Sásd és Köveshalom kistérségekben a megkérdezettek kevesebb mint 20%-a.
Jó társaságot biztosító egyesület, klub, kisközösség, népművelő központ
A megkérdezettek 44%-a vágyna olyan klubra, egyesületre, közösségre, ahol jó társaságot talál, és ezért még akár anyagi áldozatot is hozna.
Az átlagosnál valamivel többen, a megkérdezettek mintegy fele áldozna ilyen lehetőségért Heves, Vas, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, míg a megkérdezettek mindössze 37-40%-a igényelne ilyen lehetőséget Hajdú-Bihar és Komárom megyékben.
A kistérségek itt is jelentős eltéréseket mutattak. Pásztón, Balmazújvárosban, Sarkadon és Körmenden 65%-nál is többen, míg Polgáriban, Kunszentmártonban és Törökszentmiklóson 20%-nál is kevesebben vágynak ilyen közösségi formákra.
Szolgáltatás, mely kifizeti a hálapénzt
A vizsgált szolgáltatások tekintetében a legkevesebben, a megkérdezettek 29%-a venne igénybe olyan szolgáltatást, mely kifizeti helyette a hálapénzt.
A szükségletek közül ebben a tekintetben a legnagyobbak az eltérések a kistérségek és a megyék között.
Heves megyében a megkérdezettek 43%-a tartana igényt ilyen szolgáltatásra, Borsod, Szabolcs-Szatmár és Csongrád megyékben a megkérdezettek legalább 35%-a.
Legkevésbé áldoznának erre a szolgáltatásra Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyékben (a megkérdezettek mindössze 20-23%-a).
A kistérségek közül 14-ben a megkérdezettek több mint fele igényelné ezt a szolgáltatást, és hozna érte anyagi áldozatot is.
A legtöbben Sarkadon, Kisvárdán, Balmazújvárosban, Edelényben igényelnének ilyen szolgáltatást, a legkevesebben pedig Móron, Csepregen, Enyingen, Sárospatakon, Csurgón, Téten, a megkérdezettek kevesebb mint 10%-a.