Information system support along company processes for the development of environmental-conscious behaviour Part II.
Az integrált vállalatirányítási rendszereket alapvetően a vállalatok gazdasági folyamatainak támogatására fejlesztették, egy modellvállalat tevékenységei alapján. Ezek az úgynevezett „dobozos” rendszerek, egy adott vállalat működését nem mindig fedik le teljes mértékben. Egy hiányzó terület támogatására, melyek közé tartoznak a környezetvédelemi feladatok is, a vállalatok gyakran táblázatkezelő programot használnak, vagy az adott feladathoz fejlesztett célrendszert alkalmaznak. Ezek a megoldások szigetrendszerként működnek, a vállalat más területeit támogató megoldásokkal az együttműködésük további fejlesztést igényel. A fejlesztés magas költsége miatt az összekapcsolás általában nem valósul meg. Így egy vállalat működését támogató IT környezet akár több száz egymással nem együttműködő alkalmazásból épülhet fel. A cikkben bemutatunk egy szervezési elvet és az elvet támogató eszközöket, melyek segítségével kiépíthető egy jól szervezett integrált rendszer, amelybe nagyobb nehézség nélkül a vállalat környezeti feladataihoz kapcsolódó megoldások is beépíthetők.
Keywords: Integrált információs rendszer, BPM, környezetvédelem, integráció
Handmade papers utility tests to lampshades, from idea to materialization
Szerte a világon egyre népszerűbbek és szinte minden lakásban megtalálhatók a papír lámpaernyők. Az ötlettől kezdve mutatjuk be az alkotás fázisait a megvalósításig. Megvizsgáljuk a lámpaernyőkhöz használt merített papírok fizikai és mechanikai tulajdonságainak lehetőségeit és korlátait. A merített papír alapanyagtól, a szerkezetek szabatainak előkészítésén és összerakásán keresztül vizsgáljuk az egyedi lámpaernyők elkészítésének nehézségeit. Munkánk során kutattuk a lámpaernyők eredetét, fejlődését, felhasználási módjait. Vizsgálataink során foglalkoztunk a cellulóz őrlésével, valamint a merített alapapírok mechanikai és fizikai vizsgálatiaval. A kézi merítésű papírok legyártását követően a lámpabura készítés tervezési és megvalósítási folyamát mutattuk be.
Keywords: lámpaernyő, merített papír
EcoPaperLoop: Rating of recyclability for packaging products
Új laboratóriumi módszert fejlesztettünk ki az újrahasznosításra szánt csomagolási termékek minőségének megállapítására az ECOPAPERLOOP projekt keretein belül. Az eljárás szimulálja az ipari folyamatokat a csomagolóanyagok újrahasznosítása során. A módszer megállapítja a csomagolóanyagok rejekt tartalmát, a szilánktartalmat , a ragacsanyagok menynyiségét, a hamutartalmat és természetesen a rosthozamot. Az eredmények értékelésénél megállapítottuk, hogy a különböző csomagolóipari termékek (hullámlemez doboz, folyadékcsomagoló, …) vizsgált tulajdonságai között nagy eltérések tapasztalhatók. Kimutattuk továbbá, hogy a termékkategóriákon belül is jelentősen változnak a mért paraméterek. A csomagolóanyagok előállításánál felhasznált alapanyagok, a ragasztók típusa és mennyisége, a hozzáadott nem papír elemek, mint ablak fóliák vagy a ragasztó szalagok befolyásolják az eredményeket. A csomagolóanyagok újrahasznosíthatóságának felmérése után kialakíthatunk egy pontozási rendszert.
Kulcsszavak EcoPaperLoop, csomagolóanyagok, újrafelhasználhatóság, ragacsanyag
Influence of gravure printed cellulose based cartonboard moisture content on solvent retention
Mélynyomtatással az élelmiszeripar számára gyártott karton csomagolóanyagok oldószermaradék tartalmának meghatározott tűrésen belül kell maradnia elsősorban egészségvédelmi szempontból, másrészt a csomagolóanyagokban maradt oldószereknek a becsomagolt termék szenzorikus tulajdonságaira – ízére, zamatára, illatára – is jelentős hatása lehet. A multinacionális végfelhasználók saját tűréshatárokat határoztak meg az elfogadható szintű oldószermaradék tartalomra vonatkozóan; a nyomdák kizárólag abban az esetben szállíthatják a mélynyomtatott csomagolóanyagokat a csomagológyárakba, ha azok maradék oldószertartalma a specifikált értékhatáron belül van. Cellulóz alapú, FBB típusú, 215 és 225 g/m2 tömegű, különböző nedvességtartalmú tesztkartonokat vizsgáltunk annak megállapítása céljából, hogy mélynyomógéppel történő nyomtatást követően a tesztkartonok oldószermaradék-tartama miként változik a nedvességtartalom függvényében. Mélynyomtatást követően a 6,9% és 8,3% nedvességtartalmú 215 g/m2 tömegű, illetve a 6,0% nedvességtartalmú 225 g/ m2 négyzetmétertömegű karton csomagolóanyagot tartalmazó palettákból véletlenszerűen vett mintákon oldószermaradék tartalom vizsgálatokat végeztünk gázkromatográf berendezéssel közvetlenül nyomtatás után, majd 1, 7 és 14 nap elteltével. A mért egyedi oldószerek maradék oldószertartalmára vonatkozó eredményt összehasonlítottuk a megengedett maximális értékekkel oldószertípusonként, illetőleg minden esetben az összoldószer maradék mennyiségét is vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a tekercsmélynyomtatott cigarettás csomagolóanyagok egyedi és összes oldószer maradék tartalma egyaránt közvetlenül a nyomtatást követően mutatta a legjelentősebb eltérést a specifikált értékektől, az oldószerek nem tudtak elegendő mértékben elpárologni nagy sebességű tekercsmélynyomógép szárítóművében. 1 és 7 nap elteltével a 6,9% és 8,3% nedvességtartalmú minták oldószermaradék tartalma csökkent az evaporációs száradásnak köszönhetően, detolerancián belüli oldószermaradék tartalomra vonatkozó értékeket csak 14 nap múlva mértünk, ami a végfelhasználók és a nyomdák számára nem megfelelően gyors oldószerkipárolgás. A 6,0% nedvességtartalmú minták egyedi és összes oldószer maradék tartalma egyaránt specifikáción belüli értékeket mutatott 7 nap elteltével, ami jelentős javulást jelent. Megállapítható, hogy a cellulóz alapú, FBB típusú csomagolóanyag kartonok nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a mélynyomtatott csomagolóanyag oldószermaradék tartalmát két módon: az adszorbeált oldószer mennyisége csökken, valamint az oldószerek elpárolgási intenzitása nő a karton nedvességtartalmának csökkenésével.
Kulcsszavak: mélynyomtatás, evaporáció, FBB, nedvességtartalom, gázkromatográfia (GC), oldószermaradék tartalom